Egészségügyi alkalmatlanság tartama – nem állásidő

Kérdés: Az időszakos üzemorvosi vizsgálaton az orvos az egyik munkavállalónkat alkalmatlannak minősítette. (Egyébként a kolléga nem keresőképtelen.) Próbáltunk egyeztetni vele, másik munkakört felajánlani, de erre nem nyitott, mindenáron azt akarja, hogy mondjunk fel neki, és fizessünk végkielégítést. Ez a folyamat már több hete elhúzódik, és lassan zárnunk kell a jelenléti adatait. Miként kell minősíteni az alkalmatlanság megállapításától számított időszakot, ahol munkát nem végzett? Állásidő lesz belőle?
Részlet a válaszából: […] ...alapján bérpótlékra lett volna jogosult, bérpótlék illeti meg [Mt. 146. § (1) bek. 147. §]. A foglalkoztatási kötelezettség a munkaszerződés szerinti munkakörben áll fenn, azaz nem kell másik, megfelelő munkahelyet sem keresni a munkavállaló részére. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj

Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...köteles beszámítani a távolléti díjba, akár rendes, akár rendkívüli munkaidőre jár a munkavállalónak. A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés azonban ettől eltérően is rendelkezhet, és bármely bérpótlékot beemelheti a távolléti díj összetevői közé (Mt. 165...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Szabadság kiadása kettős munkaviszonyban

Kérdés: Cégünk év közben kettéválasztotta tevékenységi köreit. A fő profiljában folytatta tevékenységét, a meglévő munkavállalók munkaideje felére (4 órára) csökkent. A másik profilra új céget hozott létre, a szóban forgó munkavállalókat felvette a fennmaradó 4 órára. Mi a teendő ilyenkor a munkavállalók szabadságával abban az esetben, ha a profilmegosztásig nem időarányosan vették azt ki? Az új cégben már csak időarányosan lehet kiadni a szabadságokat, ami jóval kevesebb lenne, mint ami őket megilletné. A fennmaradóban pedig jóval több szabadság "maradt". Átvihető az új cégbe a fennmaradó ki nem vett szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve –, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. § (1)–(2) bek.].A munkaszerződés részmunkaidőre történt módosításával nem módosult a munkavállalót eredeti, első munkaviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kölcsönzött munkavállalók – munka cégcsoporton belül

Kérdés: Munkerő-kölcsönzőtől évek óta veszünk igénybe munkavállalókat. Felmerült az az igény, hogy a vállalatcsoportunkba tartozó másik munkáltatónál foglalkoztassuk őket. Lehetőség van-e erre szerződéstől eltérő foglalkoztatás címén?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 53. §-a alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként – ha a munkaviszony a teljes évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Készenléti jellegű munkakör meghatározása

Kérdés: Elő kell-e írni munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegűnek minősül, vagy anélkül is minősíthető annak? Előírhatja-e ezzel összefüggésben kollektív szerződés azt, hogy a munkavállaló csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatható napi 12 órás munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...igénybevétellel jár (Mt. 91. §).A munkakör készenléti jellegének meghatározásakor a megállapodások nem kapnak szerepet, sem munkaszerződés, sem kollektív szerződés nem dönthet arról, hogy egy adott munkakör készenléti jelle­gű-e, vagy sem. A készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...Ft alapbért és 1000 Ft bérpótlékot, azaz összesen 3000 Ft-ot kell megfizetni.Az elszámolásra van egy harmadik lehetőség is. A felek a munkaszerződésben bármely törvény szerinti pótlékot (a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is) magában foglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkaviszony mellett létrehozott megbízási jogviszony

Kérdés: Kérem, legyenek szívesek tájékoztatni, hogy egy heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló létesíthet-e ugyanazzal a céggel egy megbízási jogviszonyt is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt az Mt. szabályai szerint megkötött munkaszerződéssel lehet létrehozni. Az Mt. munkavállalót védő szabályait a munkáltató és a munkavállaló között létrehozott önálló munkaviszonyon belül kell értelmezni és alkalmazni – azaz a törvény nem zárja ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkaszerződés módosítása felszámolás alatt

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég munkáltatója módosíthatja-e úgy a munkaszerződést, hogy más munkakörbe sorolja a munkavállalót, és emiatt az alapbért is csökkenti?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói jogokat. A felszámolás kezdő időpontjától ugyanis – a jogszabályok, a kollektív szerződés, a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között – a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket [Cstv. 47. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §), amely mellé a munkavállalónak negyvenötödik életévétől további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Utazási idő munkaidőként történő figyelembevétele

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő fogalmát az Mt. 86. §-ának (1)–(3) bekezdései határozzák meg. E szerint munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység (a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      
1
87
88
89
148