Kölcsönzött munkavállaló – két kölcsönvevőnél

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) kölcsönzés esetén azt jelentené, hogy két vagy több kölcsönbeadó köti meg a munkaszerződést a munkavállalóval, akit valamennyien jogosultak lennének kikölcsönözni. Tehát nem a kölcsönvevői, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkavégzési hely megszűnése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége az egyik településen megszűnik. Az ott alkalmazott dolgozók 13 éve állnak munkaviszonyban társaságunkkal, szerződésük változó munkahelyre szólt. Valamennyi ott alkalmazott munkavállalónak a megyén belül, 60 km távolságra lévő településen, változatlan munkafeltételekkel (munkabér, munkakör) tudunk munkát biztosítani. Munkába járásukat a társaság biztosítja, a dolgozókat csoportosan busszal szállítja. A másik településre áthelyezés módja munkaszerződés-módosítás vagy munkáltatói utasítás? Továbbá, mi a teendő, ha a munkavállaló nem írja alá a szerződésmódosítást, azaz nem fogadja el a másik településen felajánlott munkalehetőséget, vagy megtagadja a munkáltatói utasítást?
Részlet a válaszából: […] ...Mth. rendelkezései értelmében 2012. július 1-jével a "változó" munkavégzési hely megszűnt. Ahol a munkaszerződésben – legalább egy konkrét munkavégzési hely megjelölése nélkül – ebben állapodtak meg a felek, ott a munkavégzési helyen a "szokásos" munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Várandós munkavállaló munkaköre

Kérdés: Háziorvosi ügyeletben dolgozó asszisztens készenléti jellegű munkakörben dolgozik. Amikor be van osztva, akkor délután 16 órától másnap reggel 8 óráig tart a munkaideje. Munkabére bérátalányban lett megállapítva. Nevezett munkavállaló bejelentette várandósságát. Az Mt. szerint éjszaka nem dolgozhat, asszisztensi munkakört reggel 8-tól nem tud biztosítani a munkáltató, mert ügyeletet lát el. Ha a munkáltató csak takarítói állást tudna felajánlani a munkavállalónak részmunka­időben, akkor az asszisztensi bérének arányos részével kell áthelyezni az új munkakörbe? Ha a munkavállaló nem fogadja el az új munkakört, akkor milyen bért kell részére fizetni? A felmentés idejére járó alapbér az ő esetében a megállapított bérátalánnyal fog megegyezni?
Részlet a válaszából: […] ...állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve ha a felajánlott munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkaidőkeret készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonvédelmi vállalkozás 24/48 órás rendszerben, írásban foglalt megállapodás alapján foglalkoztat készenléti jellegűvé minősített munkakörben, 3 havi munkaidőkeretben dolgozókat. A dolgozók bére órabéralapú elszámoláson alapul. A háromhavi munkaidőkeretet mi alapján kell megállapítani? A 3 hónapra eső munkanapok számának 8-cal történő szorzata adja? Avagy az ilyen jellegű munkakörnél a készenléti jelleg miatt emelkedik a normál munkaidő mértéke? Konkrétan pl. egy 20 munkanapos hónapban a ledolgozott 240-264 órás intervallum alapdíjazású, avagy a 160 órán felüli rész már túlórának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...munkát, nem jelenti azt, hogy magasabb teljes munka­időre jönne létre a munkaviszonya, ebben a feleknek kifejezetten meg kell állapodniuk a munkaszerződésben.A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadságra járó távolléti díj részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani". Ha a munkáltató a munkavállaló ez irányú kérésének eleget téve módosította a munkaszerződést, a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadságnapra jogosult, mint amikor teljes munkaidőben foglalkoztatták. Abban a tekintetben viszont különbség áll fenn, hogy számára a részmunkaidővel arányosan csökkentett távolléti díj jár a szabadság napjaira. Hogyan kezeljük a munkavállalónak azt a szabadságát, amit még a szülési szabadsága előtt, teljes munkaidőben foglalkoztatva szerzett?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Alkalmi munkavállalás és a munkaviszony

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYED-en van. Foglalkoztathatjuk-e alkalmi munkavállalóként hétvégenként, vagy csak munkaviszonyban lehet nálunk?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmi munkára irányuló munkaviszony egymáshoz fűződő viszonyát is szabályozza. E szerint érvénytelen az alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn [Mt. 201. § (1) bek.]. Ennek tükrében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti elvárást nem támaszthat a munkáltató. A munkavállaló a munkaszerződése szerinti munkaidőben köteles rendelkezésre állni, illetve munkát végezni. Ha ezt meghaladó időtartamban is dolgoznia kell, az csak a rendkívüli munkavégzés szabályai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Kötetlen munkarend megállapításának módja és feltételei

Kérdés: Üzletkötőink jelenleg teljes munkaidőben, heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő-beosztással dolgoznak. Szeretnénk őket kötetlen munkaidőben foglalkoztatni, és az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése alapján nem szeretnénk a munkaidő-beosztásról és -felhasználásról nyilvántartást vezetni. Közös megegyezéssel történő munkaszerződés módosításával megtehetjük-e ezt, és eltekinthetünk-e a nyilvántartási kötelezettségtől? Van-e valamilyen hátránya a kötetlen munkarendnek a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkavállaló számára írásban átengedheti [Mt. 96. § (2) bek.]. Így a kötetlen munkaidőre való áttérés nem igényli a munkaszerződés módosítását, elegendő egyoldalú nyilatkozat a munkáltató részéről, amelyben tájékoztatja a munkavállalót, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő és a munkavégzési helyre történő utazás

Kérdés: Munkavállalóinkat külföldi kiküldetésre kellett küldenünk egy sürgős szervizelés miatt. Napközben indultak, 14 órakor szállt fel a repülő, amivel 22 órakor értek a helyszínre; a munkavégzést másnap reggel kezdték meg. Az aznapi munkaidejük 16 órakor ért (volna) véget. A kérdésem, hogy a munkavállalók részére milyen díjazást kell fizetnünk erre a napra?
Részlet a válaszából: […] Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkabérből levonás munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.
Részlet a válaszából: […] ...eljárást kezdeményezni a munkáltatóval szemben [Mt. 285. § (1) bek.]. Ugyanakkor olyan munkabérrész esetén, mely nem szerepel a munkaszerződésben, és az adóhatósághoz sem kerül bejelentésre, ha a munkavállaló a követelését bírósági úton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.
1
89
90
91
134