119 cikk rendezése:
81. cikk / 119 Idényjellegű munka esetén alkalmazandó munkaidőkeret
Kérdés: Mezőgazdasági gazdasági társaságunkban hathavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni 2013-ra. Csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, állattenyésztéssel nem. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás 12-15 fő erőgépvezetőt érint, a többi munkavállalót nem. Hogyan állítsuk össze a munkaidőkeretet, hogy megfeleljünk az új Mt.-nek?
82. cikk / 119 Határozott időre kötött munkaszerződés meghosszabbítása
Kérdés: Az új Mt. szerint határozott idejű munkaviszony újabb határozott időre szóló meghosszabbítására csak objektív ok fennállása esetén kerülhet sor, és ez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét. Meg lehet-e hosszabbítani a szerződést újabb határozott időtartamra jogszerűen abban az esetben is, ha azt mindkét fél egyértelműen szeretné, de más, ún. objektív körülmények nem állnak fenn, vagy csak határozatlan idejű szerződést lehet már kötni?
83. cikk / 119 Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Kérdés: Gumiszerelő műhelyünk terheltsége nagyon szezonfüggő. Téli-nyári átszerelések idején nagyon nagy és intenzív, de szezonon kívül változó. Hogy lehet a munkaidőt úgy meghatározni, hogy az a szezonban napi 10-12 óra legyen (2x2 hó), a maradék 8 hónapban viszont szerelőnként heti 2-3 nap 8 óra, esetleg napi 4 óra legyen? Hogyan lehet a munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni? Mit enged az új Mt.?
84. cikk / 119 Határozott idejű munkaviszony átalakulása
Kérdés: Nem találtam előírást arra az új Mt.-ben, hogy hányszor lehet határozott idejű munkaszerződést kötni ugyanazzal a munkavállalóval. Jól gondolom, hogy ezt a törvény valóban nem fogja korlátozni? A most hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy automatikusan határozatlan idejűvé alakul a határozott idejű munkaviszony, ha jogellenesen kötöttek határozott időre szerződést a felek. Erre sem találtam szabályt az új Mt.-ben. Ezek szerint a jövőben nem kell attól tartanunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság határozatlan idejűvé minősít egy határozott idejű szerződést?
85. cikk / 119 Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló védelme
Kérdés: Úgynevezett "kismamaműszakot" meddig igényelhet a gyermekét egyedül nevelő szülő, meddig vonatkoznak rá speciális védelmi szabályok?
86. cikk / 119 GYES-ről visszatérő munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van, de bejelentette, hogy szeptembertől vissza szeretne jönni dolgozni. Most ez nem is jelent gondot, mert éppen bővítjük a tevékenységünket. Azonban rajta kívül több kolléga is GYES-en van, az viszont nem biztos, hogy máskor is ilyen rugalmasan meg tudjuk oldani az újrafoglalkoztatást. Úgy hallottuk, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás is változni fog, de nem tudjuk mennyiben. Milyen kötelezettségeknek kell majd eleget tennünk a jövőben?
87. cikk / 119 Rendes szabadság – egybefüggő 14 nap év közben kezdődő munkaviszony esetén
Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályok előírják, hogy ha a munkáltató kettőnél több részletben adja ki a munkavállaló szabadságát, akkor is biztosítania kell tárgyévenként legalább egyszer egybefüggő 14 nap távollétet. Ha olyan munkavállalót alkalmaztunk, aki ebben az évben már máshol állásban volt, ott a 14 napot megkapta, akkor minket ettől függetlenül terhel-e ez a kötelezettség, vagy kiadhatjuk-e a munkavállalónak a nálunk eltöltött munkaviszonyával arányos "maradék" szabadságát úgy, hogy ezzel egyszer sem biztosítunk számára egybefüggő 14 nap távollétet?
88. cikk / 119 Teljesítménykövetelmény hatálya
Kérdés: 15 munkavállalót foglalkoztató kis varroda vagyunk. Textiltermék-összeállítóink teljesítménybérben dolgoznak. Az egyes munkafolyamatokat – alkatrészek összeállítása, húzózár bevarrása, gomblyukazás – különböző gépeken, mások végzik, de mindenki azonos munkakörben dolgozik. Kérdésünk, hogy a teljesítménykövetelmény meghatározása szempontjából képezhetünk-e az egész varrodában, azonos munkakörben dolgozókból egy csoportot, vagy munkafolyamatokra lebontva tehetjük ezt meg? A problémát az okozza, hogy egy új megrendelés beérkezésekor – a modellek tulajdonságaitól függően – változhat az egyes dolgozók által ellátott munkafolyamat is.
89. cikk / 119 Kölcsönzött munkavállalók szabadságának késedelmes kiadása
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég nevében írok. Néhány kölcsönzött munkavállalót tavaly január 1-jétől kölcsönöztünk ki egy kölcsönvevőhöz, és a szerződésünk alapján neki kellett kiadni a munkavállalóknak a szabadságot. Idén március 25-tel a kölcsönvevő megszüntette a munkaerő-kölcsönzési szerződést. Ekkor derült ki, hogy a munkavállalók jelentős részének a tavalyi szabadsága sem lett kiadva, és sokuknak több szabadsága van még, mint amennyit március 31-ig ki lehet adni; így a tavalyi szabadságok egy részét bizonyosan április 1-jét követően fogjuk majd mi kiadni. Mit tegyünk ilyen esetben, mire lehet hivatkozni egy munkaügyi ellenőrzés során? Talán mondanom sem kell, hogy sem nekünk, sem a kölcsönvevőnek nincs kollektív szerződése.
90. cikk / 119 Kormánytisztviselői jogviszony mellett további teljes munkaidős jogviszony?
Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.
