1198 talált cikk a munkanap kifejezésre

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozók egy része reggel 6 órától 14 óráig dolgozik, a másik része eltolt időbeosztással, 10 órától kezd, és este 18 óráig dolgozik. Ez az eltolt kezdés több műszakos munkarendnek minősül-e, ha igen, akkor délutános műszakpótlékot kell fizetnünk? Ha igen, akkor azt hány órától kell megállapítanunk?

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő egy szomszédos községben helyettesítést vállalt a polgármester engedélyével. Egyenlőtlen munkabeosztással végzi munkáját, a hét négy munkanapján nálunk, egy munkanapon pedig a helyettesítés helyén. Amennyiben egész hetet szeretne kivenni szabadságnak, helyes-e, ha kiírjuk az egész hetet a heti 40 órás munkahelyén, és azt az egy napot pedig a helyettesítés helyén? Amennyiben csak hetente 1-2 napot vesz ki, helyes-e, ha csak azokat a napokat írjuk ki mindenféle megkülönböztetés nélkül úgy, hogy ő 12-12-12-4 órában végzi nálunk a munkáját?

Kérdés: Egyik munkatársunk a helyi önkormányzat (közalkalmazott, napi 8 órában) és a polgármesteri hivatal (köztisztviselő, heti 10 órában) alkalmazásában is áll. Szabadságolást tekintve nem ugyanannyi munkanap jár egy adott évben, az alábbiakat figyelembe véve: közalkalmazottként jelenleg évi 28, köztisztviselőként évi 33 munkanap jár neki a Kjt., illetve a Kttv. szerint; ezeket a számfejtő program (KIRA) is követi. Helytálló-e az a gyakorlat, hogy amennyiben egy nap szabadságot vesz ki a munkavállaló, aznap egyik munkáját sem látja el, mindkét jogviszonyánál kiírunk egy nap szabadságot?

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?

Kérdés: Szakképzési munkaszerződést kötöttünk egy tanulóval. A szabadságok kiadása kapcsán kérem szíves tájékoztatásukat. 18 éves korig 45 nap szabadság jár a tanulónak naptári évenként. Ha szeptember 1-jén indult a szakképzési munkaszerződés, akkor időarányosan erre az évre 15 munkanap szabadság jár neki, 2022-ben pedig 45 nap. Hetente kétszer jár hozzánk szakmai gyakorlatra a tanuló. A szabadságot csak a szakmai gyakorlatos napokra kell számolnunk? Ebben az évben 18 hét van szeptember 1. óta, tehát 36 napot jön hozzánk a tanuló szakmai gyakorlatra. Ebből kell kiadni a 15 nap szabadságot? Feltételezem, hogy az őszi és a téli szünetben is szabadság jár.

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése értelmezésében kérem szíves segítségüket. A jogszabályhely értelmében a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság pénzben nem váltható meg. Amennyiben a dolgozó részére a munkáltató ezen a jogcímen megállapította a 10 munkanap pótszabadságot, majd a dolgozó jogviszonya megszűnik (közös megegyezés, felmondás, határozott idejű szerződés lejárt, jogviszony-megszüntetés próbaidő alatt), a jogviszony-megszüntetés esetén az ezen jogcímen igénybe nem vett szabadságot ki kell fizetni?

Kérdés: Munkavállalónk területi képviselőként dolgozik, munkaideje nagy részében az országot járja, az adminisztratív munkákat pedig vagy otthon, vagy az irodában végzi el. Jól értjük, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás alapján ő is lehet távmunkás, mivel most nem feltétel, hogy a munkáját számítógépen végezze?

Kérdés: Részmunkaidős dolgozónknak, aki heti négy órában dolgozik az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, mennyi szabadság jár, és azt hogyan kell órakeretben elszámolni?

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett, a 2021. évben esedékes szabadságán felül további 10 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály nem tér ki arra, hogy amennyiben valaki a 2021. évben nem egész évben, csak hónapokat, kirendelés keretében (polgármesteri hivatalból köztisztviselők az Országos Mentőszolgálathoz adminisztratív munkakörbe, illetve a kormányhivatal járási hivatal népegészségügyi osztályához) vett részt a védekezésben, neki időarányosan jár-e a pótszabadság, vagy jogosult-e a 10 munkanapra, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vett részt a védekezésben? Illetve ki állapítja meg, hogy jogosultak-e a pótszabadságra, mivel a jogszabály hatálybalépésekor már nem állt fenn a kirendelés?