Nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológus szakmai gyakorlata

Kérdés: Pszichológusként dolgozom nevelési tanácsadóban, sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozom. Szeptember óta a közalkalmazotti előmenetel helyett a pedagógus-előmenetel vonatkozik rám. Ebben azonban nem a közalkalmazottként eltöltött időmet, hanem egy sajátosan számított ún. szakmai gyakorlati időt ismernek el. Problémám az, hogy csak 20 évet ismernek el, azt a 12 évet, amit az egyik város Egészségügyi Szolgálata Pszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézet Gyermek- és Ifjúsági Részlegén töltöttem, nem. Itt szakorvossal, szociális munkással, gyógypedagógussal alkotott csapatban végeztük 3-18 éves gyermekek komplex ellátását. Megítélésem szerint ezt az időszakot a jelenlegi munkaköröm ellátásánál ténylegesen szakmai gyakorlatként kéne elismerni.
Részlet a válaszából: […] ...ágazat körébe tartozó tevékenységet végeznek, ez alapján tartoznak tehát a pedagógus-előmenetel hatálya alá. A más ágazatba tartozó munkáltatónál kifejtett pszichológusi tevékenységnek nincs kapcsolódása a köznevelési feladatokhoz, ezért ezek idejét a 326/2013. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkaviszony mellett létrehozott megbízási jogviszony

Kérdés: Kérem, legyenek szívesek tájékoztatni, hogy egy heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló létesíthet-e ugyanazzal a céggel egy megbízási jogviszonyt is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt az Mt. szabályai szerint megkötött munkaszerződéssel lehet létrehozni. Az Mt. munkavállalót védő szabályait a munkáltató és a munkavállaló között létrehozott önálló munkaviszonyon belül kell értelmezni és alkalmazni – azaz a törvény nem zárja ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyenlő bánásmód megsértése álláshirdetés során

Kérdés: Cégünknél egy bejelentés miatt vizsgálódik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Rakodómunkás munkakörre ugyanis csak negyvenöt év alatti férfiak jelentkezését vártuk, hiszen tapasztalataink szerint az idősebb kollégák nem bírják huzamosan a terhelést, és nem szeretnénk állandóan új embereket keresni, ha emiatt felmondanának. Lehet emiatt problémánk a vizsgálat során?
Részlet a válaszából: […] ...az intézkedés. Az Ebtv. külön is ki­emeli, hogy az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen többek közt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)–(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozás, miszerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban kell tájékoztatnia az érintett munkavállalót, és a felmondás csak a tájékoztatást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkaszerződés módosítása felszámolás alatt

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég munkáltatója módosíthatja-e úgy a munkaszerződést, hogy más munkakörbe sorolja a munkavállalót, és emiatt az alapbért is csökkenti?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelendő: a felszámolás alatt sem a cég ügyvezetője, sem más korábban joggyakorlásra jogosult személy nem gyakorolhat munkáltatói jogokat. A felszámolás kezdő időpontjától ugyanis – a jogszabályok, a kollektív szerződés, a belső szabályzatok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkavállalói kötekedés a karácsonyi vacsorán – mint felmondási ok

Kérdés: A karácsonyi vacsorát a munkáltatóm egy étteremben tartotta. A vacsorán kicsit többet ittam a kelleténél, és állítólag kötekedtem a pincérrel és az üzletvezetővel. A munkáltatóm másnap azonnali hatállyal felmondott nekem. Szerintem ez nem volt jogszerű, mert nem függött össze a munkámmal az eset, és a vacsora sem a munkahelyen volt. Érdemes beperelnem a munkáltatómat emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Veszélyeztetett terhesség és munkavégzési kötelezettség

Kérdés: A feleségem hosszas próbálkozás után teherbe esett. Mivel már nem vagyunk fiatalok, és az orvos is javasolta, táppénzre menne a gyerek születéséig. A feleségem munkáltatója azonban azt mondta, hogy kevés alkalmazottat foglalkoztatnak, ezért nem engedi el táppénzre. Megteheti ezt, ha az orvos kiírja, mert veszélyeztetett terhes?
Részlet a válaszából: […] ...folytán nem tudja ellátni a munkáját, és keresőképtelen állapotát az orvos is igazolja, a munkavállaló – függetlenül a munkáltató akaratától – az Mt. alapján mentesül munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató tehát nem tagadhatja meg ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságkiadás két ünnep között

Kérdés: Cégünknél előre tervezett a szabadságok kiadása, mégis előfordult, hogy a helyi vezető ettől eltért, és a munkavállaló részére a tervben szereplőnél több szabadságot adott ki, így az év végére az ünnepek közötti egységesen kiadandó szabadságra nem maradt elegendő szabadságnapja. Helyesen járunk-e el, ha a hiányzó napra fizetés nélküli szabadságot engedélyezünk, ha a munkavállaló is egyetért ezzel? E napra meg kell téríteni az egynapi egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalóval történő megállapodás alapján mentesítheti a munkavállalót a munkavégzés alól, vagyis kiadhat számára fizetés nélküli szabadságot [Mt. 43. § (1) bek.; 55. § (1) bek.]. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kiadásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadság szempontjából az arra elszámolt munkaórák és az arra járó díjazás során jelenik meg.A szabadság kiadása során a munkáltató eldöntheti, hogy a szabadságot a beosztás szerinti munkaidő alapján, órában adja ki és tartja nyilván, vagy munkanapra adja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaidő és szünetek képernyő előtt

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
Részlet a válaszából: […] ...25, azaz mindösszesen 45 perc munkaközi szünetet kell a munkavállaló részére kiadni, a munkavégzés megszakításával. Ettől eltérően a munkáltató és a munkavállaló megállapodása vagy a kollektív szerződés hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
1
259
260
261
465