Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] ...került megállapításra, hogy amennyiben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye szerint a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, akkor ezen tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Felmondási idő díjazása egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk esetében az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. Úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Még a felmondás közlése előtt felmentettük munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időszakra – bár álláspontunk szerint nem kellett volna – távolléti díjat fizettünk részére. Emellett alkalmatlansága folytán a felmondási idő teljes ideje alatt a munkavégzés alól fel kell mentenünk a munkavállalót. Ebből következően, mivel a felmondási ideje alatt munkavégzési kötelezettség nem áll fenn, véleményünk szerint erre az időre nem jár a munkavállalónak díjazás. Helyesen gondoljuk, hogy – bár a munkavállaló a felmondás közlését követően még 50 napig munkaviszonyban áll – díjazás nem jár neki erre az időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (3) bek.]. Azon munkavállalót, aki egészségügyileg alkalmatlan munkaköre ellátására, a munkáltatónak fel kell mentenie a munkavégzési kötelezettség alól. Ebből kifolyólag, felmondás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság

Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...tartozik a részére előírt orvosi vizsgálaton történő részvétel [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont], függetlenül attól, hogy emiatt a munkaköri feladatait nem tudja ellátni, csak a rendes vagy a rendkívüli munkaidő más részében. Azt, hogy melyik munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Közalkalmazotti besorolás

Kérdés: Egyik intézményünk vezetője jelenleg az F fizetési osztály 9. fokozatába van besorolva. Alapdiplomáján kívül ebben az évben, mesterképzési szakon, mesterfokozatot és szakképzettséget szerzett. A képzés ideje 4 félév volt. Besorolható-e H fizetési osztályba?
Részlet a válaszából: […] ..."F" fizetési osztályba azt a közalkalmazottat kell sorolni, aki főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakört tölt be, "H" fizetési osztályba azt, akinek munkaköre egyetemi végzettséghez és szakképzettséghez kötött. Az Nftv. 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Pedagógiatanári végzettség a besorolásnál

Kérdés: Óvodában dolgozó gyógypedagógus a főiskolai gyógypedagógia tanári végzettsége mellett elvégezte az egyetemet, mellyel okleveles pedagógiatanári szakképzettséget szerzett. A dolgozó fizetési besorolásánál az egyetemi végzettség elismerhető-e, mivel óvodában dolgozik gyógypedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...egyes munkakörökhöz megkívánt szakképzettségeket az Nkt. 3. melléklete tartalmazza, mely szerint gyógypedagógusi munkakör betöltéséhez az alábbiak valamelyike fogadható el: a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Teljesítménykövetelmény megállapítása megváltozott munkaképességű munkavállalóknak

Kérdés: A rehabilitációs munkakörben dolgozóktól a cég követelheti-e a normát vagy azonfelüli munkadarabot?
Részlet a válaszából: […] Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót az egészségügyi alkalmassági vizsgálat munkaköre betöltésére alkalmatlannak találta, akkor a munkavállaló e munkakörben tovább nem foglalkoztatható [Mvt. 49. § (1) bek.]. Jogi szempontból ilyenkor az Mvt. mint munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Neveléssel-oktatással lekötött időbe beszámítandó tevékenységek

Kérdés: Szeptembertől a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe nemcsak a tanórákat, hanem 2-2 óra erejéig az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői, 1 óra erejéig, de összesen legfeljebb 4 óráig a diákönkormányzat-segítői feladatokat is be kell számítani. Ennek tervezésénél mit kell kiinduló óraszámnak tekinteni, hiszen a törvény heti 22-26 óra között teszi lehetővé a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének megállapítását?
Részlet a válaszából: […] ...326/2013. Korm. rendelet 17. §-ának (1)–(1a) bekezdései a jogszabály szerint az adott munkakörhöz tartozó óraszámra utal, mint kiindulási pontra. Ez az Nkt. 62. §-ának (6), (8)–(13) bekezdései szerint munkakörönként meghatározott óraszám....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.
Kapcsolódó címkék:    

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, illetve ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója [Mt. 92. § (2) bek.]. Az Ön esetében "19 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...ok, a felmondás csak akkor jogszerű, ha a munkáltatónál a munkaszerződés szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.
1
108
109
110
191