2038 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Amennyiben jelenleg főállású autóbusz-vezető vagyok egy cégnél, vállalhatok-e másodállást ugyanannál a cégnél szintén autóbusz-vezetőként? Az éves túlóramaximum 300 óra, de a bérszínvonal miatt kénytelen vagyok ezen felül is teljesíteni. Más céghez nem mennék dolgozni, mert becsületesek velem. Őket erősíteném a másodállással is. Bele kell számolnom az itt ledolgozott napokat a túlórába?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy várandós, majd a kötelező részmunkaidő lehetőségére hivatkozva kijelentette, hogy a gyermeke megszületését követően, amikor majd visszatér, heti 40 óra helyett csak 30 órában hajlandó dolgozni, ezért kéri a munkaszerződésének módosítását erre az időszakra. Kötelesek vagyunk teljesíteni a kérését?

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló szabadságának megállapításához kérem a segítségét. Mennyi szabadságra lesz jogosult a 2017. július 7-től heti 32 óráról szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott, 1996. október 31-én született munkavállaló? Kell arányosítani a szabadság mértékét is?

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki részmunkaidősként munkáltatónkkal együtt öt munkahelyen áll munkaviszonyban. Heti egy napot dolgozik három órában minden munkahelyén, havi bére 13 000 Ft. Az évi szabadsága 22 nap. Kérdésem, hogy ebben az esetben jár-e a napi három órának megfelelő, 22 nap szabadság? Ha igen, kiadható-e szabadnapon, vagy csak a tényleges munkanapján? Továbbá, kell-e arányosítani a 22 napot 261 munkanap×8 = 2088 óra, és 52×3 óra = 156 óra között? Így órában kell megállapítanom az éves szabadságát az évi ledolgozott óraszámnak megfelelően?

Kérdés: Gyesen vagyok, és heti húsz órát vállaltam a munkahelyemen, de ezt csak egy 8, illetve egy 12 órás munkanappal tudnám elvégezni. A munkáltató 3×8, illetve 2×8 órás beosztást szeretne, tehát két hétre osztaná el a vállalt heti 20 órát (24+16 óraként). Jogszerű ez, vagy engedélyeznie kell azokat a napokat, amikor tudok teljesíteni?

Kérdés: Folyamatosan nyitva tartó szociális otthonban az ápolók folyamatos, 12 órás munkarendben dolgoznak 07-19 óráig, valamint 19-07 óráig. Munkaszüneti napokon áthúzódó munkaidő esetén a munkaszüneti napra járó bérpótlékot hány órára kell elszámolni a dolgozóknak? Példa: a dolgozó március 14-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 15-én 07 órakor fejezi be. Vagy a dolgozó március 15-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 16-án 07 órakor fejezi be.

Kérdés: Kötetlen munkarendben szeretnénk foglalkoztatni néhány vezetőt, de nem vagyunk biztosak benne, hogy a munkavégzés önálló megszervezését miként kell értelmezni, és milyen feltételek esetén valósulhat meg. Ha van működési (nyitvatartási) idő a munkáltatónál, attól még lehet kötetlen munkarendről szó?

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben hogyan kell megállapítani a bérpótlékokat azoknak a biztonsági őröknek, akik 24/48-as munkarendben dolgoznak, és 3 havi munkaidőkeret van a cégünknél? Munkaszerződés szerint hosszabb teljes munkaidőben, 12 órában foglalkoztatjuk őket.

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?