Engedélyezett távollét munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Cégünk általános munkarendben üzemel, munkavállalóinkat egyhavi munkaidőkeretben és teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) foglalkoztatjuk. Megállapodhatunk-e jogszerűen a munkavállalókkal arról, hogy az adott munkaidőkeretben – az engedélyezett távollétük miatt – le nem dolgozott munkaóráikat csak a következő munkaidőkeret alatt dolgozzák majd le?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállaló az engedélyezett távollétidejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Ha a munkáltatóegy adott munkaidőkeret alatt a munkavállaló számára távollétet engedélyez, ésa munkavállaló ugyanazon munkaidőkereten belül kívánja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 192. §-a szerint a vezető állású munkavállaló amunkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A vezetőt arendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Műszak- és vasárnapi pótlékra való jogosultság

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a munkaidő napi beosztását a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál? Kereskedelmi egységünk reggel 6 órától este 10 óráig van nyitva. Délutáni műszakpótlékot (15%) mikor kell fizetni? A munkavállaló vasárnapi foglalkoztatása esetére kell-e 100% pótlékot kell fizetni, ha a munkavállaló beosztása alapján végez vasárnap munkát?
Részlet a válaszából: […] ...nem megszakításnélküli munkarendben üzemelőnek, hanem rendeltetése folytán e napokon isműködőnek kell tekinteni. A munkavállalók napi munkaidő-beosztásának szabályait– függetlenül attól, hogy milyen munkarendben dolgoznak – a munkáltatónak azMt. 119....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Műszakpótlék – ha nem csak a munkarend több műszakos

Kérdés: A portaszolgálat ellátásánál – amit mindennap, hétvégén is 24 órában kell elvégezni – reggel 6 és este 18 órakor van váltás. Van olyan portásunk, aki általában csak éjszaka vagy csak nappal dolgozik, és olyan is, aki hol éjjel, hol nappal. Kérdésem, hogy kell fizetni nekik a délutáni és az éjszakai műszakpótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...jellege indokolja, megszakítás nélküli munkarend isalkalmazható [Mt. 118. § (2) bekezdés]. Az Mt 146. §-a szerint a több műszakosmunkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendbenfoglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...járó szabadidőt -eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követőhónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve apihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni[Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...szabálya alapján a munkavállalót, ha amunkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiattkiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Előrebocsátjuk, hogy a kérdés teljes körű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...átlagkeresetének ahuszonkétszerese értendő. (Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy óráramegállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.) Az egy órára,illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses esetben a munkáltató a munkavállalókat hathavimunkaidőkeretben foglalkoztatja. Ha a munkavállaló a munkaidőkeret másodikfelében keresőképtelen beteg lesz, a munkaidőkeretből hátralévő idő elszámolásatekintetében az Mt. 118/A. § (5) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkát végző "keresőképtelen" munkavállaló és a rendes felmondás

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a felmondólevél elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésünk, vajon jogszerű-e a felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. § (4) bekezdése szerint az írásbeli nyilatkozat -így a rendes felmondás is – akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnekvagy az átvételre jogosult személynek adják át. Megítélésünk szerint abból,hogy a munkavállaló – a szó szoros értelmében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Készenlétnek minősül-e a bekapcsolt telefon?

Kérdés: Az elmúlt hónapban arra kértem néhány beosztottamat, hogy lehetőség szerint próbálják estig bekapcsolva hagyni mobiltelefonjaikat, amit utóbb honoráltam is. Felhívták azonban a figyelmemet arra, hogy ezzel a kéréssel jelentős készenlétidíj-fizetési kötelezettségem keletkezett. Valóban így van? Egyiküket sem köteleztem arra, hogy elérhető legyen, nem mondtam meg, hogy hol tartózkodjanak, és nem is telefonáltam egyiküknek sem.
Részlet a válaszából: […] ...Ha Ön mint munkáltató bizonyíthatóan nem fűzöttsemmiféle hátrányos munkajogi következményt ahhoz, hogy valóban elérhetőeklegyenek munkaidőn kívül is a szóban forgó munkatársak, akkor valóbanmegkérdőjelezhető, hogy történt-e készenlét elrendelése. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
182
183
184
194