979 talált cikk a munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?

Kérdés: Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetében, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, a dolgozónak a munkabére hány százalékát kell számfejtenünk? Ha vasárnap ünnepnap is (pl. húsvétvasárnap), akkor a munkabére 300%-át számfejtjük. Mindkét esetben azonos díjazás illeti meg a dolgozót?

Kérdés: A munkavállalóink havibéresek, és őket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A kérdésem, hogy milyen munkabért kell annak a munkavállalónak fizetni, aki szabadságon van? Részére is a havibér jár az adott hónapban, és csak a munkaidőkeret végén kell elszámolni, vagy a szabadság napjaira a távolléti díjat kell fizetni?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóinkat a hatékony munkavégzés érdekében olyan módon akarjuk beosztani, hogy 28 egybefüggő munkanapot rendelünk el, ahol napi 12 órában teljesítenek munkavégzést, majd ezt követően a munkaidőkeretben beosztható munkaórák "kifutásáig" nem kell dolgozniuk. A munkavállalóink egyetértésüket fejezték ki a beosztással kapcsolatban. A kérdésem, hogy megvalósítható-e ez a munkaidő-beosztás a törvényi szabályok alapján?

Kérdés: Fővárosi bevásárlóközpontban üzemeltetünk ruházati boltot. A bevásárlóközpont elvárásai miatt vasárnapi is nyitva tartunk. A kérdésem, hogy kell-e a munkavállalóknak vasárnapra külön bérpótlékot fizetnünk?

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?

Kérdés: A munkavállalókat egy hónapos munka­időkeretben foglalkoztatjuk. Adott hónapban a munkavállaló beosztás szerinti havi munkaideje 167 óra volt, és ezenfelül még elrendeltek neki három óra további munkavégzést, amit túlórának számoltunk el. De mi a helyzet azzal, akinek a beosztás szerinti havi munkaideje ugyanebben a hónapban 171 óra, bár az általános munkarend szerint csak 168-at kellett volna dolgoznia? Ebben az esetben is túlóra ez a plusz három óra? Ha a 171 órásnál ugyanazt a szisztémát alkalmaznánk, mint a 167 órásnál, akkor a 171 órásnak a három órát nem kellene kifizetni, hiszen neki az a beosztás szerinti munkaideje. Vagy ha a 171 órásnak kifizetjük a három óra túlórát, a 167 órásnál a 168-hoz hiányzó egy órát nem alapbérként kellene megadni?

Kérdés: Zenekarunk – előadásnapokat kivéve – dél­előtt 9-13 óráig próbál, egyébként zenészeink otthon gyakorolnak, és csak az esti előadás kezdete előtt egy órával érnek be a koncert helyszínére. Vitánk támadt a szakszervezettel a tekintetben, hogy a zenekar művészei kötetlen munkaidőben foglalkoztathatók-e. Álláspontunk szerint ennek 2014. január 1-jétől nem lesz akadálya, mivel akkortól a törvény feltételként nem írja elő, hogy az előadások és a próbák együttes időtartama ne haladja meg a munkaidő felét.

Kérdés: A munkavállalóinknak 2013. augusztus 1-jétől munkanapban adtuk ki a szabadságokat, mivel eddig általános munkarendben dolgoztak. A termelési igények miatt október 1-jétől meg kellett változtatni a munkarendet, és munkaidőkeret került bevezetésre. Ebben az esetben át lehet még térni a munkaórában történő kiadásra, vagy most már egész évben munkanapban kell folytatni a szabadság kiadását?