997 talált cikk a munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Új munkavállalót szeretnénk alkalmazni, de csak heti 8 órában, változó beosztásban, előre láthatóan napi 1-3 óra között változna a munka­idő mértéke, és olykor szombaton is kellene dolgoznia. Ilyenkor mit kell, illetve lehet írni a munkaszerződésbe? Hogyan fogalmazzuk meg, hogy az szabályos legyen?

Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztást alkalmazunk, 9-16 óráig tart a törzsidő, 8-9-ig, illetve 16-18 óráig a peremidő. A havi munkaidő-elszámolás a munkaidő-nyilvántartás alapján történik. Kizárólag a havi munkaidőkeret felett fizetünk pótlékot. Kérdésünk: akkor is járhatunk-e így el, ha a munkavállaló nem dolgozta le a kötelező munka­időt, a túlóra pedig pihenőnapra volt elrendelve?

Kérdés: Nemrég olvastam egy kiadványban, hogy a munkaidőkeret meghosszabbítható; ugyanakkor több előadáson ezzel ellentétes álláspontokat is hallottam. Kérem szíves véleményüket a kérdésben!

Kérdés: Az Mt. 2014. január 1-jétől életbe lépő változásai érintik azon munkavállalóinkat, akiket kötetlen (rugalmas) munkarendben foglalkoztatunk, mivel esetükben eddig törzsidőt kötött ki a cég. E szerint hétköznap 9-13 óra között kötelező volt a székhelyen dolgozniuk. Január 1-jétől ez már nem megengedett, ugyanakkor továbbra is szeretnénk, hogy a munkaidő egy része felett a munkáltató rendelkezzen. Kiköthetjük-e a munkavállalóval kötött megállapodásban, hogy a kötetlen munkarend mellett, munkaköri feladatainak egy részét, azok sajátos jellegénél fogva továbbra is meghatározott időpontban (9-13 óra között) köteles teljesíteni?

Kérdés: Munkavállalóink között van egy csoport, a csomagolók, akik kizárólag egy műszakban, azaz folyamatosan délelőtt járnak dolgozni, egészségügyi okok miatt. Az üzemben egyébként jellemzően három műszakban folyik a tevékenység, a többi csomagoló is délelőtt, délután, illetve éjszaka, egymást váltva dolgozik. Munkaidőkeretet alkalmazunk, és problémát okoz, hogy az egy műszakban dolgozó csomagolók esetében legfeljebb 4 havi, míg a többieknél, tehát a többi csomagolónál is, 6 havi munkaidőkeret is elrendelhető. Mi ez utóbbit szeretnénk mindenkire használni, az egységesség miatt. Van erre lehetőség?

Kérdés: Határozott időre alkalmazott, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalóink munkaszerződése rövidesen lejár, munkaidőkeretben dolgoznak, a keret lejárta a munkaviszony végével esik egybe. Felmerült, hogy a munkaviszonyt meg kellene hosszabbítanunk 5-6 nappal, mivel a projekt nem fejeződött be. Ha erre sor kerül, de a munkaidőkeretet az eredetileg meghatározott időpontban lezárjuk, milyen beosztható óraszámmal kell számolnunk a meghosszabbítás időszakára? A meghosszabbításra mikor kell túlórát vagy állás­időt elszámolni, minek a figyelembevételével?

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?

Kérdés: A munkavállaló beosztása hétfőtől péntekig a következő: 5.00-7.00 és 16.00-18.00 óra, vagy­is osztott munkaidőben dolgozik. Ez a személy jogosult 15% éjszakai pótlékra, egy óra időtartamra? Vagy csak akkor kell neki éjszakai bérpótlékot fizetni, ha 4.59-7.00-ig dolgozna, mert akkor az éjszaka az 1 óra 1 percet elérte, és meghaladta a törvény szerinti egy órát? "Tartama az egy órát meghaladja"; ez azt jelenti, hogy naponta kell, hogy meghaladja az egy órát az éjszaki munkavégzés, vagy az egész hónapban kell vizsgálni? Például ha 22 munkanapos a hónap, mindennap 5.00-kor kezd, akkor 22 óra éjszakai munkavégzés keletkezik, ami már meghaladta az egy órát.

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?