1008 talált cikk a munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?

Kérdés: Egyik dolgozónk 230 000 Ft bruttó bér mellett, fűtési szezonban minden hétvégén (szombat reggel 6 órától vasárnap reggel 6 óráig) fűt. Éves szinten 250 óra túlórát számolunk el. 15%-os éjszakai pótlékot fizetünk, mivel nem jogosult műszakpótlékra. A rendes munkaideje 6.30-tól szól 15 óráig, illetve pénteken 12.30-ig. Kérem, vezessék le az elszámolás menetét!

Kérdés: A kft. ügyvezetőjének (aki egyben 90%-os tulajdonosa a cégnek) közvetlen hozzátartozói (felesége 10%-os tulajdonos és gyermekei), akik a kft. alkalmazottjai és jóval a szakmai minimálbér feletti munkabérrel rendelkeznek, foglalkoztathatók-e az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése szerinti kötetlen munkarendben?

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó termelővállalat 6 havi munkaidőkeret alkalmazásakor hétfőtől szombatig terjedő munkarendet ad ki 3 hétre. Tehát nem teljesül a heti 2 szabadnap. Ilyen esetre igaz-e az a megállapítás, hogy a szabadnapra elrendelt munkavégzésre a tárgyhónapot követően ki kell fizetni a 100% bérpótlékot? Nem kell megvárni vele a munkaidőkeret utolsó hónapját? Ilyenkor is az a fő szabály, hogy a munkavállaló heti két szabadnapra jogosult? Természetesen a munkaidőkeret utolsó hónapjában kiderül, hogy kell-e fizetni további rendkívüli munkavégzésre díjazást.

Kérdés: Munkaidőkeretben történő elszámolásnál a tárgyhavi jelenléti ívek zárásakor olykor kétség merült fel, hogy a munkavállaló az elrendelt órákon felül bent töltött időt valóban munkával töltötte-e. Előírhatjuk, hogy a beosztástól eltérő túlórákra csak akkor fizetünk bért, ha azt a közvetlen munkahelyi vezető a tárgyhónap végén elismeri mint munkaidőt? Ha a keret végén a munkavállalónak mínuszórája van (azaz nem teljesítette a ledolgozandó munkaidőt), ezt a hiányzó óraszámot átvihetjük a következő keretébe?

Kérdés: Egyik munkavállalónk 12 órás munkaidő-beosztásban dolgozik. Édesanyja halála miatt két nap távollétet kért, ami az Mt. alapján meg is illeti. A 12 órás beosztás mellett hogyan kell értelmezni a "két munkanap" kitételt, és hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkabérét?

Kérdés: 2015. februárban egy hétig (hétfőtől péntekig) a munkáltató által szervezett tanfolyamon kellett részt vennem Budapesten, ami nem szerepel a munkaszerződésemben mint munkavégzési hely. A képzés során az utazási idő a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívülre esett. A munkáltató csak a hétfői odautazást, illetve a pénteki hazautazást fizette ki, de én mindennap hazautaztam vonattal, majd másnap vissza a képzésre. A munkáltató nem tájékoztatott, hogy szállást igényelhetek. Jár-e nekem munkabér az utazással eltöltött időre, tekintettel arra, hogy én szállást a munkáltatótól nem kértem és nem is kaptam?

Kérdés: A nálunk működő szakszervezet – 18 munkavállaló felhatalmazásával – levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok – legalábbis részben – a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?

Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?