1265 talált állásfoglalás a munkabér kifejezésre

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében szerepel egy olyan kikötés, miszerint semmilyen körülmények között nem hozhatja kollégái tudomására a munkabérének mértékére vonatkozó információkat. Amint az tudomásunkra jutott, az egyik munkavállalónk közvetlen kollégái és beosztottjai körében széles körben nyilvánosságra hozta ezt az adatot, mondván, a fizetésének nagysága, a személyes kvalitásait tükrözi, a beosztottak képességeinek hiányosságai pedig magyarázzák az alacsonyabb bérezésüket. Megítélésünk szerint ezzel a magatartásával nem csupán megsértette a munkaviszonyból származó kötelezettségeit, de jelentős mértékben rombolta a munkamorált is. Álláspontjuk szerint megszüntethetjük-e azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyát?

Kérdés: Egy fuvarozó cégnél kötelező a munka­ruha, de az árát levonja a munkáltató a bérből. Ez szabályos?

Kérdés: A munkáltató fuvarozással foglalkozik. Kötelező-e a sofőröket munkaidőkeretben foglalkoztatni, vagy szabályos, ha a ténylegesen ledolgozott órájukat számolják el minden hónapban?

Kérdés: A tizenkét óra munkaidőből azokat az időszakokat nem fizeti ki a munkáltató, amelyeket a munkavállalók rakodással töltenek. Helyes ez? Szabályozva van, hogy mennyi munkára mennyi embert kell alkalmazni?

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?

Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munka­vállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?

Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?