Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes felhívni a munkáltató figyelmét a fentiekre, vagy bejelentést tenni a munkaügyi hatóságnál. A többletórákra járó elmaradt munkabér munkaügyi bíróság előtt 3 évre visszamenőleg, az elévülési idő alatt követelhető [Mt. 286. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő és a munkavégzési helyre történő utazás

Kérdés: Munkavállalóinkat külföldi kiküldetésre kellett küldenünk egy sürgős szervizelés miatt. Napközben indultak, 14 órakor szállt fel a repülő, amivel 22 órakor értek a helyszínre; a munkavégzést másnap reggel kezdték meg. Az aznapi munkaidejük 16 órakor ért (volna) véget. A kérdésem, hogy a munkavállalók részére milyen díjazást kell fizetnünk erre a napra?
Részlet a válaszából: […] ...számára a 14 és 16 óra közötti idő – a korábban közölt beosztás szerint – minősül munkaidőnek, és erre az időre kell részére munkabért fizetni; a 16 és 22 óra közötti idő pedig nem minősül munkaidőnek, és arra külön díjazás a törvény alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.
Kapcsolódó címkék:      

Munkabérből levonás munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. Emellett a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Bérpótlékra való jogosultság a közvállalatoknál

Kérdés: Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése szerint a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ez a rendelkezés a munkavállalóknak fizetendő műszakpótlékok mértékére is vonatkozik-e, illetve fizethető-e a pénztárosnak kollektív szerződés alapján 10% pénzkezelési pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 204. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ezt a törvényi felső határt – nemcsak a munkabérre, de más jogcímen fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Rendkívüli munkavégzésre járó munkabér kiszámítása

Kérdés: 2013. augusztus 1-jétől ismét változott az Mt., amely módosítás során a bérpótlék számítási alapja egy 8 órás munkavállaló esetében a havibér osztva 174-gyel. Ha 2013 novemberében a munkavállaló ledolgozta a 160 órát (20x8 napot), és azon felül 2 szabadnapján 16 órát dolgozott, akkor mi a helyes bérkiszámítási mód? A munkavállaló alapbére havi 114 000 Ft, és 16 óra pihenőnapra eső rendkívüli munkavégzése van. A túlórára járó alapbért is a 174-es osztó alkalmazásával kell meghatározni (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére: 114 000/174 x 2 x 16, azaz 20 960 Ft), vagy az általános munkarend szerinti munkanapok számával (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére 114 000/160 x 16 + 114 000/174 x 16, azaz együttesen = 21 888 Ft)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a rendkívüli munkavégzésre tekintettel kapott bérpótlék (ellenérték) a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék mértéke száz százalék a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy a munkavállaló teljesítménybért nem, kizárólag időbért kap munkáltatójától. A felmentési időre távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 70. § (3) bek.]. A távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Bérpótlékok egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Egy vállalkozás csomagolási és takarítási feladatok ellátására egyszerűsített foglalkoztatással szeretne alkalmazni munkavállalókat három műszakban, szombat és vasárnapi munkavégzésre. A vállalkozás rendelkezik folyamatos munkaviszonyos munkavállalókkal, előfordul délutános és éjszakás munkavégzés, de jelenleg tevékenysége nem több műszakos. Az előzőekben leírt esetben hogyan kell elszámolni az egyszerűsített foglalkoztatási munkabért? Kell-e alkalmazni az éjszakai, délutáni, vasárnapi és ünnepnapi foglalkoztatásra vonatkozó pótlékszabályokat egyszerűsített foglalkozatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek [Mt. 201. § (1) bek.]. Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) esetében a "hagyományos" munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Munkabérből való levonás – a ki nem fizetett étkezési díj

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje nem fizeti ki az üzemi étkeztetés igénybevétele miatt fizetendő étkezési díjat. A munkáltató az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján nyilatkozatot készít, amelyben az érintett személy hozzájárul ahhoz, hogy az étkezési díj tartozásának összegét munkabéréből levonhassa. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállaló béréből – a levonásmentes munkabérrészig – levonással éljen, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul. A hozzájáruló nyilatkozatban célszerű pontosan megjelölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Prémiumelőleg levonása a munkabérből

Kérdés: Fix fizetésért dolgozom, amelyet értékesítési prémium egészít ki. A prémiumot 6 havonta kapjuk úgy, hogy minden időszakban lehet előleget igényelni. Én legutóbb 60 000 Ft prémiumelőleget kértem. A mostani zárásnál viszont a munkáltatóm szerint – mivel nem teljesültek az előírt mutatók – vissza kell fizetnem 36 000 Ft-ot. Jeleztem a vezetőmnek, hogy valami hiba lehet, mert míg a többi osztályon dolgozó, velem azonos tevékenységet végző asszisztensek 100 000 Ft körüli kifizetést kaptak, addig tőlem levonni akarnak, nem is keveset. A munkámat mindig pontosan elvégeztem, hibáról nem tudok, amivel befolyásoltam volna a tervek nem teljesülését. Kérem jogi segítségüket!
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége. A helyzet jogi háttere alapvetően az, hogy mivel nem teljesült a prémiumösszeghez tartozó feladat, jogalap nélküli munkabér-kifizetés történt. Ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni (Mt. 164. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Munkaidőkeret meghosszabbításának tilalma

Kérdés: Nemrég olvastam egy kiadványban, hogy a munkaidőkeret meghosszabbítható; ugyanakkor több előadáson ezzel ellentétes álláspontokat is hallottam. Kérem szíves véleményüket a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...intézkedéssel meghosszabbítsa, és a munkaidőkeret meghosszabbítása minden esetben a munkavállaló számára hátrányt jelentene a munkabér elszámolásával összefüggésben, ezért a munkaidőkeret meghosszabbítására vonatkozó lehetőség nem érthető bele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
1
76
77
78
123