1265 talált állásfoglalás a munkabér kifejezésre

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?

Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: Szabályosan járok-e el munkaruha-levonással kapcsolatban az alábbi esetben? A cégnek meghatározott profilhoz illeszkedő, egységes arculatot biztosító szemléletre tekintettel a munkavállalóknak munkaruhát biztosít. A belső szabályzatban foglaltak szerint minden belépő kolléga átveszi az új munkaruhacsomagot, és egyben elfogadja, hogy abban az esetben, amennyiben a kihordási idő előtt felmond, a ruha árát a kihordási időből még fennmaradó résszel arányosan visszavonjuk a béréből. Ezt a szabályzatot mindenki átveszi, aláírja, majd ha kilép a munkavállaló, készül egy munkaruha-elszámolás, melynek aláírásával hozzájárul a dolgozó, hogy a munkaruhát elviszi, de az időarányos értékét megtéríti. A cég nem mosatja a munkaruhát, ezért nem is áll módjában használt munkaruhát visszavenni.

Kérdés: Egy munkavállalónk munkabalesetet szenvedett a közelmúltban, és most kártérítési igénnyel lépett fel. Elmaradt jövedelemként 3 havi munkabérét kéri megfizetni. Ezt hajlandóak is lennénk kifizetni neki, de nem egyértelmű, hogy miként kell számítani a kártérítés összegét ebben az esetben.

Kérdés: A levonásmentes munkabér fogalmát hogyan kell értelmezni?

Kérdés: A társaságunk szerződés alapján külső céget alkalmaz bérszámfejtésre. Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló a próbaidő időtartama alatt (gyakorta néhány nap vagy hét után) egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a munkaviszonyát az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint. Társaságunk a munkában töltött időre járó munkabérét kifizeti minden esetben. Bérszámfejtőink azonban ebben az esetben harmincnapos felmondási időre vonatkozó távolléti díj kifizetését számfejtik, mivel szerintük ilyen esetben is jár ez az összeg még akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a munkaviszony, és a munkavállaló kezdeményezi, ráadásul még akkor is, ha a munkavállaló például mindössze négy nap elteltével szünteti meg egyoldalúan a munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el a bérszámfejtés az ilyen esetekben, vagy jogosulatlanul fizeti ki a távolléti díjat?

Kérdés: Alkalmazható-e egy munkaszerződéssel a munkavállaló két munkakör betöltésére? Például úgy, hogy villanyszerelő az egyik munkakörében, takarító, gondnok a másik munkakörében, és a munkavégzés helye eltérő?

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatója heti negyven órában, munkaviszony keretében dolgozik. Kérdésem, hogy emellett vállalhat-e egy vagy több további korlátolt felelősségű társaságban vezető tisztséget díjazás nélkül, tagként?

Kérdés: Irodai közalkalmazottak túlóra-elszámolásánál mi számít a számítási alapnak, a közalkalmazotti illetménytábla, vagy az illetménytábla szerinti illetmény és az illetménykiegészítés együtt adja a havibért?

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondással megszüntettem. Ez azzal jár, hogy a tanulmányi szerződésem alapján egy bizonyos összeget vissza kell fizetnem. A HR-osztály tájékoztatása szerint 38 nap betanulás után van tartozásom. Ami számomra nem világos, hogy pontosan hogyan számították ki ezt az értéket. A tanulmányi szerződésem ugyanis nem határozza meg, milyen képzést is kapok, csak utal egy külön képzési tervre. Ez valóban 38 napi tételt tartalmaz, de ebben a cég magyarországi telephelyének bejárásától a kötelező tűzvédelmi oktatáson keresztül a vállalatirányítási szoftverek megismerésén kívül igen változatos elemek szerepelnek. Nem vitatom, hogy például a külföldi képzésem díjával tartozom. A HR szerint viszont, ha a vezetőm mind a 38 napot betanulásnak minősíti, akkor az a betanulás, és a szerződésem alapján ennek díját kell visszafizetnem. Hogyan dönthetjük el ezt a vitát, hogy ne kelljen a kötelezőnél többet fizetnem? Ha a szerződésem tartalmazza, hogy szerződésszegés esetén a támogatás levonható a béremből, akkor ezt a felmondási időm alatt már vonhatja is a munkáltató?