Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató szeretné a munkakört, a munkavégzési helyet vagy az alapbért megváltoztatni, az a munkaszerződés módosítását igényli, így mindig a munkavállaló beleegyezéséhez kötött (Mt. 58. §). A kérdésben jelzett változások igénylik a munkavállalókkal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Óradíj pedagógusnak

Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
Részlet a válaszából: […] ...– megfizetése alóli mentességet (Pp. 84. §). A személyes költségmentességre való jogosultság akkor áll fenn, ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a minimálnyugdíjat (havi 28 500 Ft), vagyona pedig – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] ...napra be volt-e osztva, avagy sem, mint ahogy az is közömbös, hogy hány órára volt beosztva a munkaideje. Mivel kiesett időre járó munkabér helyett kap kompenzációt, e szempontok lényegtelenek. Ha egy munkaszüneti nap ugyanis hétköznapra esik, az óra-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkabér elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Az ágazati kollektív szerződés alapján hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. A munkavállalók havonta a teljesített órák, illetve a teljesítmény alapján kerülnek elszámolásra (éjszakai, ügyeleti stb. pótlékokat megkapják). Akinek a keret végén (decemberben 128 óra) kevesebbet kell dolgozni a havi kötelező óránál (az előző hónapokban többet dolgozott), ezért a munkabére nem éri el a kötelező óra alapján számított bér összegét, neki ezt az összeget kell fizetni december hónapra? Ha igen, a többletkifizetés az előlegfizetés szabályai szerint visszavonható-e, vagy a ténylegesen ledolgozott időre (128 órára) járó bért kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén is. A törvény szerint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt munkanap) szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] ...igények elévülési ideje is más és más időpontban kezdődik. Az elévülési idők kezdete azokhoz az időpontokhoz igazodik, melyek a munkabér kifizetésének időpontjai lennének akkor, ha még fennállna a munkaviszony (azaz a bérfizetési napok).A törvény értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, és a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által írottakból arra lehet következtetni, hogy a munkaköre lényegében nem fog változni, "csupán" a munkáltató által használt technológia módosul részben, valamint a beosztottjainak száma fog bővülni. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkakörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

Végrehajtás foganatosítása akadályának bejelentése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetésletiltásáról kapott a cégem levelet. Az érintett munkavállalót heti egy órában foglalkoztatjuk, a fizetése bőven a bizonyos 28 500 Ft alatt van. Ebben az esetben mi a teendőm? Milyen formában kell a végrehajtót tájékoztatnom? Van erre hivatalos formanyomtatvány?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből történő levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj (2018-ban 28 500 Ft) legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség viszont nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányi költségek köre

Kérdés: Milyen további költséget írhat bele a munkáltató a tanulmányi szerződésbe a tanfolyami díjon felül (pl. útiköltség, szállásdíj, a tanfolyam alatt járó munkabér)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 229. §-ának (1) bekezdése a tanulmányi szerződés tartalmáról csak annyit mond, hogy a munkáltató a tanulmányok alatt támogatást nyújt. A támogatás mibenlétének meghatározása a felek szabad szerződéses akaratán múlik azzal, hogy nem köthető szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Közös megegyezés – a foglalkoztató nyomására

Kérdés: A foglalkoztató nyomására közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom. A kifizetés csak a havi fix bérrel, nem a jövedelem alapján történt, noha a jövedelmem kétszerese volt az alapbéremnek. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...Ön jövedelme kétszerese volt az alapbérének, több okból is előfordulhatott (pl. jövedelme fennmaradó részét jutalék formájában kapta, munkabére egy részét "feketén" fizették). A különbözetre irányuló követelés – ha a közös megegyezéskor arról állapodott meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.
1
46
47
48
123