Kiküldetés és munkába járás elhatárolása

Kérdés: A munkavállaló lakóhelye és munkavégzésének helye közötti távolságra gépkocsival történő munkába járást térít a munkáltató. Ha a lakóhellyel megegyező településen oktatáson vesz részt a munkavállaló, és oda a munkahelyről érkezik, erre az útra belföldi kiküldetést vagy munkába járást kell a részére elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]; ezek közül a kiküldetés a más munkahelyen történő foglalkoztatás szakirodalmi megnevezése. Ehhez képest a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Szabadságmegváltást mellőző megállapodás érvényessége

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a cégcsoport egy másik cégéhez fog átszerződni. A szabadságai már előre be vannak osztva a teljes évre (a munkaviszony megszűnését követő időpontra is), és a munkavállaló is így tervezte a pihenését. Van lehetőség arra, hogy a munkavállalóval olyan megállapodást kössön a munkáltató, amely szerint a munkaviszony végén az időarányos szabadságot nem váltja meg, mivel azt a másik munkáltató fogja neki kiadni, az eredetileg tervezett időpontban?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). E rendelkezéstől – figyelemmel az Mt. 43. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltakra – megállapodás útján elvileg el lehet térni, értelemszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a törvény alapján bérpótlék vagy bármilyen többletjuttatás önmagában azért nem illeti meg, mert nem magyar forgalmi rendszámú tehergépjárművel végzi a feladatait. Mindaddig, amíg a munkaszerződése szerinti munkáltató (a kérdés szerinti esetben a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Autómentő munkaideje

Kérdés: Ha tűzoltóság mellett másodállásban autómentő tevékenységet akarok folytatni, mennyit dolgozhatok? Foglalkoztathatok így egy másik sofőrt magam helyett, ha ő napi 8 órát dolgozik egy egyéb cégnél?
A tűzoltók a Hszt. hatálya alatt állnak. A Hszt. 109. §-a értelmében a szolgálati jogviszony melletti további jogviszony létesítése, tevékenység folytatása az összeférhetetlenségi szabályok megtartásával történhet. A hivatásos állomány tagja általános szabály szerint csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét. Engedély nélkül csak bejelentéshez kötött a szolgálati időn kívüli
Részlet a válaszából: […] – sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése;– a gazdasági társaságban – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

100 000 forintos cafeteriajuttatás időarányosan

Kérdés: A munkáltató október körül évente egyszeri 100 000 Ft-os készpénz-cafeteriát ad a munkavállalóinak, bár ez sehol nincs leírva, és szabályzat sincs rá, de minden munkavállaló tudja. A munkáltató állásfoglalása: ha október előtt elmegy egy dolgozó, akkor ez az egyszeri készpénz nem jár, mert nem olyan, mint más cafeteria, ez csak egyszer jár, tehát időarányosan sem adja oda a távozó dolgozónak. Helyes ez az eljárás? Van-e valahol szabályozva a cafeteriajuttatás az Szja-tv.-en kívül? Mi történik akkor, ha a közalkalmazott áthelyezéssel megy másik munkáltatóhoz? Ilyenkor igényelheti-e az átadó munkáltatótól a cafeteriával való elszámolást, vagy csak az új munkáltatójától kérheti?
Részlet a válaszából: […] Az adószabályok alapján 2018-ban évi 100 000 Ft is nyújtható béren kívüli juttatásként. Ez éves keretösszeget jelent, tehát ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, akkor maximális mértéke az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazott nyugdíjazással összefüggő felmentése

Kérdés: Egy iskolában pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott decemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján. Már a felmentési idejét tölti. Emellett egy másik munkáltatónál szintén közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják már tíz éve, heti két alkalommal napi két órában. A másik jogviszony esetén is jár neki a nyugdíj előtti felmentés, és ha igen, akkor mennyi a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-a (4) bekezdésének 2018. július 26. napjától hatályos rendelkezése szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Munkaerő-kölcsönzés – nem kizárt tulajdonosi kapcsolatban álló kölcsönvevők esetén

Kérdés: Két kölcsönvevő (építőipari) cég közül az egyik a másik tulajdonosa. Ez a két cég kölcsönvevőként szerepel egy-egy kölcsönzésre irányuló szerződésben, két különböző kölcsönzőcégtől vesznek igénybe munkavállalókat. A kikölcsönzött munkavállalók köre szinte azonos. Semmisnek minősülnek-e ezek a megállapodások az Mt. alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 217. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő (mint munkáltatók) között a munkavállalók kölcsönzésére létrejött megállapodás semmis, haa) a kölcsönbe adó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészében – azonos,b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés

Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződést az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése és 43. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthet olyan gazdálkodó szervezet, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalomra való jogosultság – a hivatásos szolgálati idő kérdése

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban kinevezett köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 86. § (2) bekezdésének e) pontja alapján felmentéssel 2018. november 7-én szűnt meg. Köztisztviselőnk kérelmezte, hogy a köztisztviselői jogviszonya létesítésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója által a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához ténylegesen figyelembe vett hivatásos szolgálati jogviszony 1990. november 1. kezdő időpontja helyett a Hszt. 280. §-a alapján elismert szolgálati idő kezdő időpontját, 1988. október 20-át vegyük figyelembe. Ebben az esetben ugyanis a 30 éves jubileumi jutalomra a munkáltatói jogkör gyakorlója által kinevezésében megállapított 2020. november 24. napja helyett 2018. szeptember 1. napján szerezne jogosultságot. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése alapján köztisztviselőnk 30 éves jubileumi jutalomra jogosító ideje kezdő időpontjának megállapításánál a hivatásos szolgálati jogviszony kezdetének mely időpontot vegyük figyelembe, az 1990. november 1-jét vagy az 1988. október 20-át? Továbbá köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításakor alkalmaznunk kell-e a Hszt. 283. §-át, miszerint "Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 280. § (1) bekezdése szerint számított hivatásos szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni." Fentiek alapján mikor jogosult a köztisztviselő a 30 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításánál a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát kell figyelembe venni. A hivatásos szolgálati jogviszony időtartama és az ún. hivatásos szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
1
5
6
7
14