Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen

Kérdés: 1993 óta dolgozom közalkalmazottként, egy általános iskolában vagyok tanár. Oltakozni nem fogok, ezért januártól a mostani állás szerint fizetés nélküli szabadságra küldenek. Védettségi igazolvánnyal rendelkezem, ami 2022. január 16-ig érvényes. Az 599/2021. Korm. rendeletről szóló tájékoztatót és a nyilatkozatot még nem vettem át, mert kértem, hogy postán küldjék ki. A fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok-e másodállást, illetve lehetek-e óraadó egy másik intézménynél? Jogszerű-e, hogy a munkáltató egy már meglévő kinevezést egyoldalúan módosít, és oltáshoz köti a munkakör betöltését? Megteheti-e a munkáltató, hogy végkielégítés nélkül elküld, ha nem oltatom be magam? Ha a veszélyhelyzet januárban lejár, és nem lesz meghosszabbítva, akkor ez a kormányrendelet januárban érvényét veszti? Van-e jogorvoslatra lehetőségem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében annak hatálya kiterjed az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személyre is. Ebből következően, ha a köznevelési intézmény közalkalmazottja a védőoltást a rendeletben előírt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 18.

Helyettesítő védőnő szabadságának kiadása

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő egy szomszédos községben helyettesítést vállalt a polgármester engedélyével. Egyenlőtlen munkabeosztással végzi munkáját, a hét négy munkanapján nálunk, egy munkanapon pedig a helyettesítés helyén. Amennyiben egész hetet szeretne kivenni szabadságnak, helyes-e, ha kiírjuk az egész hetet a heti 40 órás munkahelyén, és azt az egy napot pedig a helyettesítés helyén? Amennyiben csak hetente 1-2 napot vesz ki, helyes-e, ha csak azokat a napokat írjuk ki mindenféle megkülönböztetés nélkül úgy, hogy ő 12-12-12-4 órában végzi nálunk a munkáját?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből megállapíthatóan a védőnő a munkáltatónál 40 órás egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, amelyet heti négy napon, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban teljesít. Emellett heti további egy napot egy másik jogviszony keretében teljesít egy másik községben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 23.

Másodállás a közegészségügyben fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van (GYED-en), jelzéssel élt, hogy a GYED mellett egy másik munkáltatónál munkába kíván állni. Alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságon lehetséges-e másik munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, ha igen, akkor milyen engedélyek szükségesek? A jelenlegi munkáltató "további jogviszony-engedélyezési" eljárását le kell folytatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eszjtv. szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 2.

Targoncás a rakomány alatt – az alvállalkozó munkáltatói felelőssége

Kérdés: Cégünk egy építkezésen látott el alvállalkozóként kivitelezői feladatokat. A fővállalkozóval kötött megállapodás alapján a munkához szükséges állványzatot ő biztosította, és a többi vállalkozással összefüggésben neki kellett biztosítani a munkavédelmi szabályok megtartása érdekében a tevékenységek összehangolását is, viszont az állványzatot egy másik munkáltató kotrógépe felborította, aminek következtében több munkavállalónk is megsérült. Mivel a fővállalkozó volt a felelős a munkavédelemért, perelhetnek minket a munkavállalók a sérülések miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. A munkavállalónak kell viszont bizonyítani, hogy a kár a munkaviszonyával okozati összefüggésben érte [Mt. 166. § (1) bek., 167....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 2.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – időkorlát-megállapodásban

Kérdés: Meg lehet-e állapodni a munkavállalóval abban, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama a munkáltató egyoldalú rendelkezése szerint naptári évenként akár 1000 óra is lehet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, azonban általános szabály szerint ennek tartalma naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 10.

Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vezető nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ennek megfelelően az Mt. általános szabály szerint kizárja, hogy a vezető állású munkavállaló a fennálló munkaviszonyán kívül bármilyen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 20.

Munkaviszony módosítása többmunkáltatós munkaviszonnyá

Kérdés: Lehet-e jogszerűen egy már fennálló munkaviszonyt módosítani olyan munkaviszonnyá, amelyben több munkáltató áll az egyik oldalon? Az egyik munkatársunk munkájára ugyanis szükség lenne egy üzleti partnerünknél, és ily módon a két munkáltató együttesen foglalkoztatná őt. Ha igen, lehetséges-e úgy rendelkezni, hogy a munkabér fizetésének kötelezettsége csak az egyik munkáltatót terhelje?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. értelmében több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg [Mt. 195. § (1) bek.]. Az Mt. e szabálya azt a helyzetet írja le, amikor eleve több munkáltató létesít munkaviszonyt a munkavállalóval...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 29.

Költségtérítés – a munkaszerződéstől eltérő helyre utazás

Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi. Az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató jogosult a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 11.

Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint, a munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó egyetemlegesen felel [Mt. 221. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló igényét – választása szerint – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 15.

Maszk viselésének előírása a munkásbuszon

Kérdés: Társaságunk a COVID kapcsán komplex, a munkavállalók egészségét védő intézkedéseket vezetett be, amelynek részeként a rendelkezésükre álló tömegközlekedési eszközökön túl a társaság további buszokat bérel a helyi vállalattól annak érdekében, hogy a távolságtartás ténylegesen biztosítható legyen. A buszokon a maszk használata kötelező. Van-e lehetősége a munkáltatónak bármilyen alapon [pl. Mt. 8. § (2) bek.] felelősségre vonni a munkavállalót, amennyiben a buszon a maszkot nem hordja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerint a munkavállalók munkába járásához a munkáltató buszt biztosít, amelynek igénybevétele nem kötelező. A buszon való utazás kapcsán a munkáltató akkor írhat elő kötelezettségeket, ha ezek a munkaviszonyból erednek. Ez egyrészt lehetséges a kérdésben is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 24.
1
…
5
6
7
…
17