Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál

Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlat körülményeinek pontos ismerete nélkül a kérdés pontos megválaszolására nincs mód. Amennyiben a gyakorlat nem áll kapcsolatban a felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokkal, akkor az alábbi, szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Külföldi hozzátartozó halála mentesít a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Hogyan alkalmazzuk az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontját abban az esetben, ha a munkavállaló elhunyt egyenes ágbeli rokona külföldi állampolgár (EU-tagállambeli), tehát a halotti anyakönyvi kivonata külföldi? Elég a nyilatkozata, vagy fordíttatni kell a halotti anyakönyvi kivonatot? Megilleti-e a két nap?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót házastársa, egyenes ágbeli rokona, házastársa egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője, testvére, valamint élettársa [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozója] halála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Külföldi diák foglalkoztatása iskolaszövetkezetnél

Kérdés: Iskolaszövetkezetünkbe jelentkezett egy nem magyar, európai uniós állampolgárságú, Magyarországon tanuló hallgató, aki diákmunkát szeretne végezni. Van-e lehetőségünk a foglalkoztatására, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen papírok szükségesek a belépéséhez? Más megítélés alá esik-e, ha nem európai uniós állampolgár diák jelentkezik hozzánk?
Részlet a válaszából: […] A 123/2006. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint aziskolaszövetkezet alapítója és tagja az lehet, aki az iskolaszövetkezetetalapító közoktatási intézménnyel tanulói vagy kollégiumi tagsági jogviszonybanáll, illetve a közoktatási intézménnyel munkaviszonyt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Külföldi állampolgár által alapított vállalkozás munkaerőigénye

Kérdés: Ha külföldi állampolgár Magyarországon alapít kft.-t, és magyar munkaerőt kíván foglalkoztatni, kell-e szakirányú végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmaznia, és ha igen, kinek kell szakirányú végzettséggel rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 3. § (1) bekezdése szerint Magyarországon gazdaságitársaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belfölditermészetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdaságitársaságok is alapíthatnak. Ezen személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Államitámogatás-visszatérítés engedély nélküli foglalkoztatás miatt?

Kérdés: Cégünket a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség külföldi állampolgárok munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, és cégünkről az adatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában közzétette. A befizetési kötelezettségünknek eleget tettünk. Felmerülhet-e ennek ellenére, hogy a részünkre a jogsértést megállapító felügyelőségi határozatot megelőzően juttatott állami támogatást vissza kell fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 15. § (1) bekezdése alapján a központiköltségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból akkor nyújthatótámogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezettmunkaügyi kapcsolatok feltételeinek. E feltételek teljesítése hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. három lehetséges típusát állapítja meg a munkavállalórészére fizethető bér formájának: a munkabér időbérként, teljesítménybérként,vagy a kettő összekapcsolásával (ún. vegyes vagy kombinált bérformaként)határozható meg [143. § (1) bek.]. A törvény ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Határozott idejű munkaviszony – a munkavállalási engedélynél rövidebb tartamra?

Kérdés: Külföldi állampolgárt kívánunk alkalmazni egy jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk munkakörében, a munkaügyi központtól már meg is kaptuk a munkavállalási engedélyt két évre. A jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk elképzelhető, hogy egy-másfél éven belül visszatérne. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy a munkavállalási engedély időtartamánál rövidebb idejű határozott idejű munkaszerződést köt?
Részlet a válaszából: […] Az SzCsM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján az egyéniengedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeliállampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység,illetve munkakör (FEOR-kód) keretében és milyen időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Magán-munkaközvetítés – a kapcsolódó szolgáltatás díjazása

Kérdés: Külföldre közvetítünk magyar munkavállalókat, elsősorban házi betegápolókat, házvezetőnőket, gyermeknevelőket. Tudjuk, hogy a kiközvetítésre kerülő munkavállalótól a munkaközvetítésért díjazásban nem részesülhetünk. A munkaközvetítésen kívül azonban számos esetben a munkavállaló részére tanácsadási, képzési tevékenységet is végzünk. Jogszerűen járunk-e el, ha ezen kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő költségekért munkavállalónként kb. 2500-3500 forintos díjat számolunk fel?
Részlet a válaszából: […] A 118/2001. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének a) pontjaértelmében a magán-munkaközvetítés a munkaügyi központ munkaközvetítőitevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arrairányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Külföldi telephely – mi az alkalmazandó jog

Kérdés: Magyarországi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője vagyok. Azt tervezzük, hogy a közeljövőben egy kisebb telephelyet hozunk létre Németországban. Kezdhetjük áttanulmányozni a német jogot? Nem kívánunk magyar munkavállalót kiküldeni, hanem kinti szakemberekre lenne szükségünk. Milyen szabályok szerint alkalmazzuk őket?
Részlet a válaszából: […] Célszerűnek látszik a jövőbeni szerződések megkötésekor azalkalmazandó jog kérdését jogválasztással rendezni. Figyelemmel arra, hogy amunkát állandó jelleggel külföldön kívánják végeztetni, a magyar Mt. hatályaautomatikusan nem terjed ki az említett munkaviszonyokra. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás – kölcsönözhető-e Magyarországra a román állampolgárságú munkavállaló?

Kérdés: Erdélyben bejegyzett, munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó cég vagyunk. Kérdésünk az lenne, hogy kölcsönözhetünk-e román állampolgárságú munkavállalókat magyarországi foglalkoztatóhoz? Ha igen, szükséges-e a munkavégzésükhöz munkavállalási engedély beszerzése?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban az egyik vizsgálandó szempont, hogykülföldi bejegyzésű cég hogyan folytathat gazdasági tevékenységet (ideértve amunkaerő-kölcsönzést is) Magyarországon. A Kbtv. 3/A. §-a értelmében az EurópaiGazdasági Térség (EGT) államainak állampolgárai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
2