Külföldi állampolgár által alapított vállalkozás munkaerőigénye

Kérdés: Ha külföldi állampolgár Magyarországon alapít kft.-t, és magyar munkaerőt kíván foglalkoztatni, kell-e szakirányú végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmaznia, és ha igen, kinek kell szakirányú végzettséggel rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 3. § (1) bekezdése szerint Magyarországon gazdaságitársaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belfölditermészetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdaságitársaságok is alapíthatnak. Ezen személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Államitámogatás-visszatérítés engedély nélküli foglalkoztatás miatt?

Kérdés: Cégünket a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség külföldi állampolgárok munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, és cégünkről az adatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában közzétette. A befizetési kötelezettségünknek eleget tettünk. Felmerülhet-e ennek ellenére, hogy a részünkre a jogsértést megállapító felügyelőségi határozatot megelőzően juttatott állami támogatást vissza kell fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 15. § (1) bekezdése alapján a központiköltségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból akkor nyújthatótámogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezettmunkaügyi kapcsolatok feltételeinek. E feltételek teljesítése hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. három lehetséges típusát állapítja meg a munkavállalórészére fizethető bér formájának: a munkabér időbérként, teljesítménybérként,vagy a kettő összekapcsolásával (ún. vegyes vagy kombinált bérformaként)határozható meg [143. § (1) bek.]. A törvény ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Határozott idejű munkaviszony – a munkavállalási engedélynél rövidebb tartamra?

Kérdés: Külföldi állampolgárt kívánunk alkalmazni egy jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk munkakörében, a munkaügyi központtól már meg is kaptuk a munkavállalási engedélyt két évre. A jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk elképzelhető, hogy egy-másfél éven belül visszatérne. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy a munkavállalási engedély időtartamánál rövidebb idejű határozott idejű munkaszerződést köt?
Részlet a válaszából: […] Az SzCsM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján az egyéniengedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeliállampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység,illetve munkakör (FEOR-kód) keretében és milyen időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Magán-munkaközvetítés – a kapcsolódó szolgáltatás díjazása

Kérdés: Külföldre közvetítünk magyar munkavállalókat, elsősorban házi betegápolókat, házvezetőnőket, gyermeknevelőket. Tudjuk, hogy a kiközvetítésre kerülő munkavállalótól a munkaközvetítésért díjazásban nem részesülhetünk. A munkaközvetítésen kívül azonban számos esetben a munkavállaló részére tanácsadási, képzési tevékenységet is végzünk. Jogszerűen járunk-e el, ha ezen kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő költségekért munkavállalónként kb. 2500-3500 forintos díjat számolunk fel?
Részlet a válaszából: […] A 118/2001. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének a) pontjaértelmében a magán-munkaközvetítés a munkaügyi központ munkaközvetítőitevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arrairányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Külföldi telephely – mi az alkalmazandó jog

Kérdés: Magyarországi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője vagyok. Azt tervezzük, hogy a közeljövőben egy kisebb telephelyet hozunk létre Németországban. Kezdhetjük áttanulmányozni a német jogot? Nem kívánunk magyar munkavállalót kiküldeni, hanem kinti szakemberekre lenne szükségünk. Milyen szabályok szerint alkalmazzuk őket?
Részlet a válaszából: […] Célszerűnek látszik a jövőbeni szerződések megkötésekor azalkalmazandó jog kérdését jogválasztással rendezni. Figyelemmel arra, hogy amunkát állandó jelleggel külföldön kívánják végeztetni, a magyar Mt. hatályaautomatikusan nem terjed ki az említett munkaviszonyokra. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás – kölcsönözhető-e Magyarországra a román állampolgárságú munkavállaló?

Kérdés: Erdélyben bejegyzett, munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó cég vagyunk. Kérdésünk az lenne, hogy kölcsönözhetünk-e román állampolgárságú munkavállalókat magyarországi foglalkoztatóhoz? Ha igen, szükséges-e a munkavégzésükhöz munkavállalási engedély beszerzése?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban az egyik vizsgálandó szempont, hogykülföldi bejegyzésű cég hogyan folytathat gazdasági tevékenységet (ideértve amunkaerő-kölcsönzést is) Magyarországon. A Kbtv. 3/A. §-a értelmében az EurópaiGazdasági Térség (EGT) államainak állampolgárai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
2