Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik munkavállaló pedig külföldi, harmadik országbeli állampolgár. A bruttó fizetésük megegyezik, ugyanúgy 40 órát dolgoznak mindketten egy héten. Viszont a külföldi állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is a gyár egyik melléképületében, és ezenfelül béren kívüli juttatásként havi SZÉP-kártya-kerettel is rendelkezik. A magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást, illetve az élelmiszerköltségekhez sem járul hozzá a SZÉP-kártya juttatásával. Milyen fenntartható megoldással lehetne ezt a helyzetet feloldani, és biztosítani a magyar és harmadik országbeli munkavállalók egyenlő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Munkabérnek minősül az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Munkavállalói igények kényszertörlés alatt álló munkáltatóval szemben

Kérdés: Egy cég kényszertörlés alá került. A cégben volt egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodó édesanya, akinek ez a státusza két éve lejárt. Az akkori főnöke külföldre költözött, sem a felhalmozott szabadságát nem fizette ki, sem állásidőt nem fizet neki azóta sem, a bérkorrekcióról nem is beszélve. A NEAK oldalán az édesanya még mindig be van jelentve a céghez. Mivel a tulaj külföldi állampolgár és külföldön is tartózkodik, mit javasolnak az édesanya jogos igényeinek érvényesítése érdekében? Hogyan lehet elérni egy ilyen esetben, hogy az édesanya megkaphassa a végkielégítést és a felhalmozott szabadságát, ha az állásidőt nem is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a munkavállaló a fizetés nélküli szabadsága után munkát már nem végzett a munkáltató részére, aki nem is foglalkoztatta őt. Ez az állapot két éve áll fenn. A munkavállaló állásidőre járó díjazás iránti igényt akkor terjeszthetne elő, ha egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Román állampolgár – távmunkában Romániából

Kérdés:

Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?

Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló Romániában él, és ténylegesen az otthonából fogja ellátni a könyvelői munkakörét, valóban célszerű vele távmunkavégzés céljából létesített munkaszerződést kötni. A kérdésből következően azt feltételezzük, hogy Önök a magyar munkajogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Német állampolgár külföldi foglalkoztatása

Kérdés:

Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?

Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony egy polgári jogi jogviszony. Ha megbízási szerződést kívánnak kötni a német állampolgárságú nyugdíjas személlyel, annak általánosságban nincs akadálya. A megbízási szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg. Megállapodhatnak abban is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Iráni orvos – a szolgálati idő kezdete

Kérdés: A munkavállaló az egyik tudományegyetem klinikáján egészségügyi szolgálati jogviszonyban kerül foglalkoztatásra. Iránból 2008-ban érkezett Magyarországra fogorvosi képzésben való részvétel céljából. Diplomáját 2014 júniusában szerezte meg, ezután a szájsebészeti ambulancián költségtérítéses szakképzésben rezidens orvosként dolgozott (2014. IX. 1. napjától 2017. VIII. 31. napjáig, heti 40 órában). 2017. IX. 1-től ennek a klinikának az orvosa/szakorvosa. Dentoalveoláris szakvizsgáját 2017 novemberében tette le. 2021 júniusában magyar állampolgárságot szerzett. Sem szakfogorvosi képzése alatt, sem jelenleg nem vállalt másodállást, magánrendelést, munkáját a klinikán szeretné folytatni, kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben. A 2021. V. 1. napján megkötött egészségügyi szolgálati munkaszerződése az illetménye számításánál a közalkalmazotti jogviszony kezdetét, 2017. IX. 1-jét veszi alapul. Helyesen járt el a munkáltató, ha a szolgálati idő kezdetét 2014. IX. 1. helyett 2017. IX. 1. napjában állapította meg?
Részlet a válaszából: […] A rezidensképzésre vonatkozó szabályok éppen a kérdés szerinti időszakban, 2015. július 1-jétől változtak, ám a szakképzésüket 2015. július 1-jét megelőzően megkezdőkre még a korábbi szabályozást, azaz a 122/2009. Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [162/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Külföldi vendégkolléga az óvodában – a jogi státusz kérdése

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. és végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak speciális szabályokat a külföldről hazai köznevelési intézménybe "elméleti és gyakorlati továbbképzésben" való részvétel céljából érkező személyek státuszára vonatkozóan. Annak, hogy a külföldi kolléga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdésben említett személy japán állampolgár, ezért ún. harmadik országbeli állampolgárnak minősül, aki nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, így Magyarországon általában csak munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Külföldi munkaszerződés, magyarországi munkavégzés, munkaköri alkalmasság

Kérdés: Vannak olyan külföldi állampolgár kollégáink, akik Magyarországon laknak, és egy magyar cég irodáiban dolgoznak. Munkaszerződésük viszont egy külföldi céggel van, mely meghatározza, hogy a munkavégzés helye Magyarország. Mi a teendő ebben az esetben, a munkaköri foglalkozási alkalmasságuk témában? Rájuk a magyar jogszabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. és az Mvt. hatálya a magyarországi munkavégzésre terjed ki, kivéve, ha a nemzetközi magánjog szabályai másként rendelkeznek (Mt. 3. §, Mvt. 10. §). A nemzetközi magánjogi szabályok alapján lehetséges, hogy ha nemzetközi elem van a tényállásban (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Iskolaszövetkezeti munkaviszony külföldi hallgatóval

Kérdés: Magyar állampolgárságú, viszont angliai egyetemen nappali képzésben részt vevő diákot tudunk-e diákmunka keretében foglalkoztatni? Ha igen, milyen egyéb kritériumnak kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint az iskolaszövetkezeti munkaviszony az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja között harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített, határozott idejű munkaviszony [Mt. 223. § (1) bek.]. Munkajogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál

Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlat körülményeinek pontos ismerete nélkül a kérdés pontos megválaszolására nincs mód. Amennyiben a gyakorlat nem áll kapcsolatban a felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokkal, akkor az alábbi, szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
1
2