546 talált cikk a közös megegyezés kifejezésre

Kérdés: A munkáltatóm visszamenőlegesen akarja kitölteni a felmondási dátumot. Mit tehetek ilyen esetben, illetve mik lesznek a következményei egy ilyen munkáltatói intézkedésnek?

Kérdés: 13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott – a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?

Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?

Kérdés: Munkaviszonyban álltam 2012. január 6-ig, ekkor ugyanis közös megegyezéssel került munkaviszonyom megszüntetésre. 2005. szeptember 24-én született tartósan beteg gyermekemre tekintettel GYES-t igényeltem 2012. január 7-től, mert akkor járt le a másik gyermekem után járó GYES időtartama. Mivel munkaviszonyom megszűnt, jelentkezhetek-e álláskeresési járadék folyósítására? Ha nem, akkor a GYES-t vagy az álláskeresési járadék igénybevételét javasolják?

Kérdés: 1953-ban születtem. Az új nyugdíjtörvény szerint remélhetőleg elmehetek nyugdíjba. Pedagógusként dolgozom. Kérdésem, hogy mennyi a felmondási idő, és mikor kell ezt a főnökömnek benyújtanom?

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntettük meg, de nem készítettünk írásbeli megállapodást, csak a kilépő papírokat írta alá. A munkavállaló bírósághoz fordult, a bíróság pedig azt állapította meg, hogy a munkaviszony nem szűnt meg, és kötelezett, hogy fizessük ki mostanáig a munkavállaló munkabérét. Helyesen döntött a bíróság?

Kérdés: A jogirodalomban olvastam, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott jogviszonya nem felmentéssel (hanem közös megegyezéssel, lemondással stb.) szűnik meg, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszony alapján járó jubileumi jutalom nem illeti meg. Dolgozónk jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, másnaptól megállapították a nyugdíját. A bíróság viszont kötelezett a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Melyik álláspont a helyes? Másik kérdésem: a közalkalmazott jogviszonya munkaköri alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg. Rendelkezik 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, a jogviszony megszűnését követő naptól előrehozott öregségi nyugdíjat vett igénybe. Jogszabály szerint jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?