964 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: A munkavállalókat – amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidejük a 6 órát meghaladja – az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése alapján legalább 20 perc munkaközi szünet illeti meg. Az intézményi tevékenység sajátosságaira tekintettel a munkaközi szünet képezheti-e a munkaidő részét? Ha igen – közalkalmazotti szabályzat hiányában –, hol kell/lehet szabályozni a munkáltató és a munkavállalók ezen közös akaratát? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény vásárt készül üzemeltetni. A dolgozók közalkalmazottak, nem szeretnénk rendkívüli munkaidőként elszámolni a vasárnapi munkavégzésüket. Mindenki fix 40 órás, hétfőtől péntekig végzendő munkára van foglalkoztatva. Milyen módosításokkal lehet megoldani azt, hogy normál munkaidőként legyen számításba véve a havi egy vasárnapi munkavégzés?

Kérdés: A Kttv. szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a közszolgálati tisztviselők napja, július 1-je munkaszüneti nap. A közalkalmazottak részére van-e arra jogszabály adta felhatalmazás – ha igen, melyik –, hogy a közszolgálati tisztviselők napja mintájára a munkáltató munkaszüneti napot rendeljen el?

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?

Kérdés: A közalkalmazott temetőgondnokként dolgozik településüzemeltetési tevékenységet végző helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél. A közalkalmazott hozott egy 1990-ben kiállított bizonyítványt arról, hogy a rendőrtiszthelyettes-képző iskola közbiztonsági és közlekedési szakán végzett, és jogosult a járőr-őrszolgálati beosztás betöltésére. Középfokú végzettségnek/szakképesítésnek számít-e a benyújtott dokumentum? Besorolható-e magasabb fizetési osztályba a közalkalmazott a képzettség alapján? (Jelenleg „A” fizetési osztályba van sorolva.)

Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?

Kérdés: Bölcsődében közalkalmazotti jogviszonyban álló kisgyermeknevelőnk idén pedagógusdiplomát szerez. A diploma fordítása már megvan, most az elismertetési eljárás van folyamatban. Azt tudjuk, hogy az elismerési határozat bemutatásának napjától – kedvező elismertetés esetén – a pedagógus-bértáblába kell sorolni a Kjt. hatálya alá tartozó kisgyermeknevelőnket. Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba kerül? Besorolása eszmei kezdete: 2011. 09. 01. A 257/2000. Korm. rendelet 9/E. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsődében, minibölcsődében fennálló foglalkoztatási jogviszonya alatt pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerző, korábban középfokú végzettsége alapján besorolt személyt, ha az (1) bekezdés szerinti munkakörben
a) legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett, Pedagógus I. fokozatba,
b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlat esetén Gyakornok fokozatba
kell sorolni.

Kérdés: Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolásával kapcsolatban kérdezzük: a jelentkező rendelkezik kisgyermek gondozó-nevelő OKJ alapképesítéssel. Ezenkívül rendelkezik szociológus főiskolai végzettséggel. A 15/1998. NM rendeletben szereplő képesítési előírások között szerepel a felsőfokú szociális szakképzettségű személy, mint elfogadható végzettség. A kisgyermeknevelői alapképesítéssel és a szociológus diplomával a jelentkező diplomás besorolásba (pedagógus-bértáblába) kerülhet-e?

Kérdés: Önkormányzati konyha (önálló, önkormányzati fenntartású, nem szociális intézmény) gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat lát el. A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető (konyhavezető, végzettsége vendéglátó üzletvezető) magasabb vezetőnek számít-e, illetve mekkora összegű vezetői pótlék illeti meg?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya a tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e személyi illetmény megállapítására év közben a Kttv. 235. §-a alapján? A személyi illetmény megállapításáról a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?