683 talált cikk a kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?

Kérdés: Egy dolgozónk jelenleg GYES-en van. Tudomásunkra jutott, hogy közben elhelyezkedett egy másik cégnél 8 órás munkaviszonyban, bár erről minket nem tájékoztatott. Jogszerű-e ez? Mit tehetünk?

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?

Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben alkalmazzuk munkavállalóinkat. A keret nem mindig fejeződik be a naptári év végén. A legutóbbi 2008. november 1-jétől 2009. január 31-éig tartott. Az éves elrendelhető 200 óra túlóra ebben az esetben melyik év terhére számítandó?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben üzemelő munkáltatónak mindenképpen szükséges havonta egy vasárnapot pihenőnapként kiadni a munkavállalók számára? Szükséges-e, hogy a vasárnap mellett a szombatot is kiadjuk heti pihenőnapként? Van lehetőség arra, hogy csak a kéthavi munkaidőkeret végén adjuk ki összevontan a munkavállalók részére a heti pihenőidőket?

Kérdés: A rakodómunkások munkakörét a továbbiakban készenléti jellegűvé kívánjuk minősíteni. Az új kollektív szerződésünk úgy rendelkezik, hogy az eddigi 8 órás napi munkaidő napi 12 órára emelkedik. Jogszerű-e az eljárásunk?

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkaszerződés mellékletét képező, annak megkötésével egyidejűleg mindkét fél által aláírt dokumentum tartalmazza a munkavállaló személyi alapbérén túlmenő juttatásokat (pl. étkezési jegy, prémium kitűzésének kötelezettsége és összege), vajon azok mértékét csökkentheti-e, illetve visszavonhatja-e egyoldalúan a munkáltató? A munkaszerződés szövege kifejezetten utal arra, hogy a kérdéses juttatások tekintetében a melléklet rendelkezik.

Kérdés: Megváltoztathatja-e a munkáltató egyik napról a másikra a munkaidő-beosztást? Korábban hétfőtől péntekig reggel 8.00 órától 16.30-ig tartott a munkaidő, most két műszakban, munkaidőkeretben kell dolgoznunk, néha hétvégeken is.