Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ágazati kollektív szerződés hatálya

Kérdés: Milyen jogszabályi előírások szerint állapítják meg egy cég/vállalkozás főtevékenységét? A társaság/vállalkozás kivonhatja-e magát a miniszter által kiterjesztett kollektív szerződés hatálya alól azzal, hogy a valóságtól eltérő főtevékenységet választ?
Részlet a válaszából: […] A társaság főtevékenységét, és azon tevékenységeket,amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván, a társaságiszerződésben kell meghatározni [Gt. 12. § (1) bekezdés c) pont]. Egyénivállalkozás pedig – ha törvény kivételt nem tesz – vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkanap-áthelyezés szabályai megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottakra is irányadóak-e a munkaszüneti napok miatti munkanap-áthelyezés szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 125. §-ának (5) bekezdése alapján amunkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását aszociális és munkaügyi miniszter évenként szabályozza. A mindenkori rendelet 1.§-ának (2) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy szabályai nem érintik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Pótlékszámítás – több műszakos munkarendben

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban – gabonaszárítás – kérdezzük: betakarítás idején a szárítóüzem-kezelők 2x12 órás műszakban dolgoznak (7-19 és 19-7). Búza, napraforgó szárításakor, mivel csak 1-2 hétig tart, ugyanaz a dolgozó mindig ugyanabban a műszakban dolgozik, tehát nem váltják egymást. Ebben az esetben milyen pótlék (délutáni, éjszakai) illeti meg a dolgozókat? 6 havi munkaidőkeretet alkalmazunk. A kukorica betakarítása idején, mivel az hosszabb időszakot ölel fel, hetente váltják a műszakot. Hogyan módosulnak vagy változnak a pótlékok ezen időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében több műszakos munkarendben történőfoglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonkéntrendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Bércsökkentés – mint szankció?

Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli ("fegyelmi", azonnali hatályú) felmondás az alegsúlyosabb jogkövetkezmény, ami az Mt. 96. §-a alapján a munkáltató általakkor alkalmazható, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényegeskötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Idénymunka – szerződés és munkaszervezés

Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony létesítésének szabályait az Mt. 75/A-81. §-aihatározzák meg. Kiemelkedően fontos, hogy a munkaszerződést írásba kellfoglalni, és erről a munkáltatónak kell gondoskodnia [Mt. 76. § (2) bekezdés].A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeiről, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Külföldi munkavégzés külföldi munkavállalóval

Kérdés: Magyarországi székhelyű, építőipari kft.-ként nem EGT országbeli, szerb állampolgárt alkalmaznék svédországi munkavégzésre, ahol a kft. alvállalkozóként dolgozik. Mi lenne a legegyszerűbb (költségkímélőbb) megoldás mindkettőnk számára?
Részlet a válaszából: […] A munkaadónak azt kell mérlegelnie, hogy a szerb állampolgárSvédországban történő foglalkoztatására állandó vagy ideiglenes jelleggelkerül-e sor. Amennyiben a munkaszerződésben állandó munkavégzési helykéntSvédországot tüntették fel, akkor a munkavállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál

Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 102. § (1) bekezdése szerint a munkáltató egyikalapvető kötelessége, hogy a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyravonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztassa,vagyis a munkáltató köteles a munkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Sztrájk – bérfejlesztési elvekkel szemben

Kérdés: Több reprezentatív szakszervezet működik a cégnél. Kollektív szerződésünk határozatlan időre szól, annak egyik melléklete tartalmazza a naptári félévekre megkötött bérmegállapodást, így 2008 első fél évére is. Tárgyalásokat folytattunk a második fél évre szóló bérmegállapodások és egy 2011. december 31-ig tartó bérfejlesztési rendszer elveinek megállapítása érdekében, de nem tudtunk megállapodni. Az egyik szakszervezet a tárgyalások eredménytelenségére hivatkozva konfliktushelyzetet jelentett be, és az eredménytelen egyeztetést követően néhány napja sztrájkot indított. Jogszerű-e ez a sztrájk?
Részlet a válaszából: […] Az Alkotmány értelmében a sztrájkjogot az ezt szabályozótörvények keretei között lehet gyakorolni [Alkotmány 70/C. § (2) bekezdés]. Amunkavállalókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – a törvénybenmeghatározott feltételek szerint – megilleti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Rendkívüli munkavégzés vagy jelenlét

Kérdés: A titkárnő naponta vezeti az érkező és távozó munkavállalók munkaidejének nyilvántartását az erre rendszeresített jelenléti íven. Mostanában gyakorlattá vált, hogy néhányan napi 2-3 órával tovább bent maradnak, és a hónap végén jelzik bérpótlékigényüket, hivatkozva a jelenléti ívre. Kételkedem, hogy valóban munkavégzés céljából maradnak-e a munkahelyen az alkalmazottaim, és nem csak a pluszjövedelem motiválja-e őket. Mit tegyek, fizessek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. § (1) bekezdése alapján rendkívülimunkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, így például amunkaidő-beosztás szerinti napi 8 óra munkaidő után teljesített munka. A rendkívülimunkavégzést a munkáltató rendelheti el, méghozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
64
65
66
68