Kollektív szerződéses rendelkezés kölcsönzöttekre

Kérdés: Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy – mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz – komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés hatályáról és alkalmazandóságáról azMt. külön rendelkezik. A kollektív szerződés hatálya – általános szabályszerint, kiterjesztés hiányában – kiterjed arra a munkáltatóra, amely akollektív szerződést kötötte, vagy a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a végkielégítés kifizetésének minimális feltételeittartalmazza, és nem állapít meg olyan kógens szabályt, amely az Mt.-től amunkavállalóra vonatkozó kedvezőbb eltérést tiltaná. Nem kizárt tehát, hogy afelek megállapodása a végkielégítésre jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kollektív szerződés – mikorra mondható fel?

Kérdés: Amennyiben 2010. január 1-jén – újévkor – írtunk alá egy kollektív szerződést, amely ugyanazon a napon hatályba is lépett, mi a leghamarabbi időpont, amikorra fel lehet mondani a törvény szerinti 3 hónapos felmondási idővel?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában -bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja. Afelmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belülegyik fél sem gyakorolhatja [Mt. 39. § (1)–(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Gépjárművezetők éjszakai pótléka

Kérdés: Gépjárművezetőink a Kkt. hatálya alá tartoznak, tehát az Mt.-hez képest speciális munka- és pihenőidő-szabályok vonatkoznak rájuk. Az éjszakai időszakban végzett munka mást jelent az Mt. szerintinél (22-06 óra közötti munkavégzés), a Kkt. alapján ez a 0 és 4 óra közötti időszak. Kérdésünk, hogy esetükben az éjszakai pótlékra jogosító időszak csak a Kkt.-ben meghatározott éjszakai időszak, vagy a kedvezőbb Mt.-szabályok is irány­adók rájuk?
Részlet a válaszából: […] A Kkt. 18/A. § (1) bekezdése szerint az Mt. rendelkezéseit aKkt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a törvény hatálya alátartozó gépjárművezetők tekintetében. A Kkt. 18/G. § (1) bekezdése alapján,amennyiben a munkavégzés – annak helye szerinti helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Sztrájk jogellenessége – kiköthető-e?

Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés a megkötő felek közöttikapcsolatrendszert is szabályozhatja [Mt. 30. § b) pont]. A kollektív szerződésígy szabályozhatja a munkáltató és a szakszervezet sztrájkkal kapcsolatoseljárását, de erre is irányadó, hogy a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közmunkások átirányíthatósága az árvízvédelmi vagy helyreállítási munkakörökbe

Kérdés: Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 83/A. §-a alapján átirányítás, ha a munkavállaló amunkáltató utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköremellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, mindez nem minősül amunkaszerződés módosításának. Ezért a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkaidő és munkabér átmeneti és egyidejű csökkentése

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben ismertetett átmeneti megoldás a munkáltatóegyoldalú intézkedése alapján vezetne a munkaidő és a munkabér egyidejűcsökkenéséhez. A munkavállalókra irányadó munkaidő mértékének és ezzelegyidejűleg a munkabérüknek a csökkentésére azonban csak a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Természetbeni munkabér – kikötése munkaszerződésben?

Kérdés: Módosíthatjuk-e úgy a munkavállaló munkaszerződését, hogy a munkabérének egy bizonyos százalékát az általunk forgalmazott bizonyos élelmiszerekben, márkás italokban "fizetjük meg"?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 154. § (2) bekezdése alapján nem kizárt, hogy amunkavállaló munkabérének egy részét természetben állapítsák meg. Ez azonbannem történhet korlátlanul. Egyfelől természetbeni munkabért munkaszerződésbenegyáltalán nem lehet érvényesen megállapítani, erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Munkába járás START Klub VIP Kártyával – megtérítendő a költsége?

Kérdés: Az utazási költségtérítésről rendelkező új jogszabállyal összefüggésben kérdezzük: olyan, üzletpolitikai kedvezménnyel biztosított bérletnek minősül-e a MÁV-START Klub VIP Kártya, amelyet kötelesek vagyunk a munkavállalóink részére megtéríteni? A VIP Kártya évi 280 000 forintba kerül, azonban a 86%-a 1 hónapra számítva nem haladja meg a havi maximált 30 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet alapján a munkáltató amunkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmúszemélyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerintiutazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.
1
55
56
57
68