Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
Részlet a válaszából: […] Az aratás idénymunkának minősül, hiszen megfelel az Mt. 117.§ (1) bekezdés j) pontjában szereplő definíciónak, miszerint idénymunka azolyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Beszállítóknak fizetendő díj kollektív szerződésben?

Kérdés: Cégünknél hamarosan lejár a kollektív szerződés hatálya, és szeretnénk újat kötni, vagy ezt meghosszabbítani. A szerződés kötésére jogosult szakszervezet azonban jelezte, hogy mindenképpen bele akarja venni azt is a kollektív szerződésbe, hogy a beszállítóként dolgozó, szerelői munkálatokat ellátó vállalkozóknak milyen minimális díjazást fizethet a társaság, mivel úgy érzik, hogy a munkavállalók hátrányára fokozatosan kiszervez a munkáltató bizonyos feladatokat, és majd létszámcsökkentést fog végrehajtani, ami csökkenti a taglétszámukat. Mivel lehetne meggyőzni őket arról, hogy tegyenek le egy ilyen kikötéstől, mivel ez a társaságnak nagyon hátrányos lenne?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kártműködési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Változó munkavégzési hely – mikor tilos az elrendelése?

Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – a felek megállapodásának megfelelően -állandó vagy változó munkavégzési helyen történő munkavégzésre jön létre [Mt.76/C. § (1) bekezdés]. Az MK 5. számú állásfoglalás szerint a változómunkahelyre alkalmazott munkavállalót az alkalmazó munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Sztrájkjog szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a kft. helyi kollektív szerződésében szabályozta a munkavállalók sztrájkhoz való jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés egyik pontja akként rendelkezik, hogy a kft. valamennyi üzemviteli területén tilos a sztrájk. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy a kollektív szerződés egyéb részeiben megjelölt üzemviteli területeken – homályos formában ugyan, de – különböző előírások figyelembevételével esetenként mégis lehetséges a sztrájk. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés nem korlátozhatja, és nem vonhatja el a munkavállalók sztrájkhoz való jogát.
Részlet a válaszából: […] A sztrájkoz való jog a munkavállalókat megillető olyansajátos alkotmányos jog, amely a törvény keretei között gyakorolható [Alkotmány70/C. § (2) bek.]. A sztrájkjogot a sztrájktörvény szabályozza, melynek 1. §(1) bekezdése általános érvénnyel kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Horvát munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 7. § (1) bekezdése alapján a Harmtv.-benmeghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadikországbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság területén az államifoglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthetfoglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kollektív szerződés megkötésének rendje

Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezikképviselettel, a kollektív szerződés megkötésére az alábbi sorrendet kellfigyelembe venni. Elsődlegesen a kollektív szerződést valamennyi szakszervezetegyüttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy e szakszervezetek jelöltjei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kollektív szerződéses rendelkezés kölcsönzöttekre

Kérdés: Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy – mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz – komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés hatályáról és alkalmazandóságáról azMt. külön rendelkezik. A kollektív szerződés hatálya – általános szabályszerint, kiterjesztés hiányában – kiterjed arra a munkáltatóra, amely akollektív szerződést kötötte, vagy a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a végkielégítés kifizetésének minimális feltételeittartalmazza, és nem állapít meg olyan kógens szabályt, amely az Mt.-től amunkavállalóra vonatkozó kedvezőbb eltérést tiltaná. Nem kizárt tehát, hogy afelek megállapodása a végkielégítésre jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kollektív szerződés – mikorra mondható fel?

Kérdés: Amennyiben 2010. január 1-jén – újévkor – írtunk alá egy kollektív szerződést, amely ugyanazon a napon hatályba is lépett, mi a leghamarabbi időpont, amikorra fel lehet mondani a törvény szerinti 3 hónapos felmondási idővel?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában -bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja. Afelmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belülegyik fél sem gyakorolhatja [Mt. 39. § (1)–(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
54
55
56
68