Találati lista:
541. cikk / 675 Külföldi kiküldetés – a napidíj a munkáltató szabályzatában
Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.
542. cikk / 675 Munkaidő-beosztás módosítása – munkaszerződésben?
Kérdés: Szükséges-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidő-beosztás módosítását, jelen esetben azt, hogy egyik munkavállalónk a gyerekek iskolai szünete alatt 2 órával később szeretne kezdeni?
543. cikk / 675 Munkakör – lehet kettő is?
Kérdés: Kis cégeknél, mint amilyen a miénk, hatékony működésre ad lehetőséget, ha egy személy két munkakör ellátására is rendelkezik képesítéssel. Köthetünk-e valakivel olyan munkaszerződést, amelyben adminisztrátorként és fagylaltárusként is alkalmazzuk, a nyári hónapokban az utóbbiként, egyébként pedig az előbbiként, a munkáltató adott hónapra vonatkozó utasításától függően? A kétféle munkakörhöz értelemszerűen kétféle bér is tartozna.
544. cikk / 675 Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?
Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
545. cikk / 675 Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén
Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
546. cikk / 675 Beszállítóknak fizetendő díj kollektív szerződésben?
Kérdés: Cégünknél hamarosan lejár a kollektív szerződés hatálya, és szeretnénk újat kötni, vagy ezt meghosszabbítani. A szerződés kötésére jogosult szakszervezet azonban jelezte, hogy mindenképpen bele akarja venni azt is a kollektív szerződésbe, hogy a beszállítóként dolgozó, szerelői munkálatokat ellátó vállalkozóknak milyen minimális díjazást fizethet a társaság, mivel úgy érzik, hogy a munkavállalók hátrányára fokozatosan kiszervez a munkáltató bizonyos feladatokat, és majd létszámcsökkentést fog végrehajtani, ami csökkenti a taglétszámukat. Mivel lehetne meggyőzni őket arról, hogy tegyenek le egy ilyen kikötéstől, mivel ez a társaságnak nagyon hátrányos lenne?
547. cikk / 675 Változó munkavégzési hely – mikor tilos az elrendelése?
Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
548. cikk / 675 Sztrájkjog szabályozása kollektív szerződésben
Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a kft. helyi kollektív szerződésében szabályozta a munkavállalók sztrájkhoz való jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés egyik pontja akként rendelkezik, hogy a kft. valamennyi üzemviteli területén tilos a sztrájk. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy a kollektív szerződés egyéb részeiben megjelölt üzemviteli területeken – homályos formában ugyan, de – különböző előírások figyelembevételével esetenként mégis lehetséges a sztrájk. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés nem korlátozhatja, és nem vonhatja el a munkavállalók sztrájkhoz való jogát.
549. cikk / 675 Horvát munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
550. cikk / 675 Kollektív szerződés megkötésének rendje
Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?
