676 talált cikk a kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés: Az utazási költségtérítésről rendelkező új jogszabállyal összefüggésben kérdezzük: olyan, üzletpolitikai kedvezménnyel biztosított bérletnek minősül-e a MÁV-START Klub VIP Kártya, amelyet kötelesek vagyunk a munkavállalóink részére megtéríteni? A VIP Kártya évi 280 000 forintba kerül, azonban a 86%-a 1 hónapra számítva nem haladja meg a havi maximált 30 000 forintot.

Kérdés: Jogszerű-e Önök szerint az, ha a közalkalmazottaink rendkívüli munkavégzése esetén a Ktv. 40. §-át alkalmazzuk, azaz általában az egyébként irányadó bérpótlék helyett a végzett munka időtartamával azonos mértékű szabadidőt biztosítunk, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka esetén pedig az elvégzett munka időtartamának kétszeresét adnánk ki szabadidőként?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságunknál a kollektív szerződés valamennyi munkavállalóra nézve az Mt. szabályainál magasabb összegben állapítja meg a végkielégítés összegét. Tudomásunk szerint az új törvényi szabályozás megtiltja, hogy kollektív szerződés ekként rendelkezzen.

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?

Kérdés: A polgármesteri hivatalban megállapítottuk a köztisztviselőket megillető cafeteriakeretet és juttatások fajtáját. Hivatalunkban azonban dolgoznak Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók is. Hogyan kell megállapítanunk a munkaviszonyban állók cafeteriáját? Ugyanazok a juttatások járnak részükre, mint a köztisztviselőknek?

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?

Kérdés: Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?

Kérdés: Több munkavállalónk eladóként dolgozik egy olyan boltban, ahol a vásárlók önkiszolgáló rendszerben férnek hozzá az áruhoz. A munkavállalókat rá akarjuk szorítani, hogy figyeljék a vevőket, mivel jelentős mennyiségű áru vész el naponta (feltételezhetően a vevők emelik el). Alkalmazhatunk-e ehhez leltárfelelősségi megállapodást?

Kérdés: Munkavállalóink munkabérét átutalással fizetjük. Az egyik dolgozónk egy osztrák bankban vezetett bankszámláját adta meg, hogy oda küldjük a fizetését. Nem ütközik ez az Mt. szabályaiba? Ha ez az utalás egy magyar bankba való utaláshoz képest többletköltséget okoz, a munkáltató visszautasíthatja-e a munkavállaló megbízását?