694 talált állásfoglalás a kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóinkat egy bizonyos szezonalitás keretein belül foglalkoztatjuk. Vannak olyan időszakok, amikor folyamatosan, három műszakban tevékenykedünk, a hét minden napján; ugyanakkor vannak olyan periódusok is, amikor akár egy hónapon keresztül is elegendő egy műszak munkavégzése. A munkavállalókat a három műszakos felfutási időszak elején munkaidőkeretben kezdtük el foglalkoztatni, amely közölt mértéke 6 hónap. Mi a helyzet viszont akkor, ha most csak egy műszak részére tudunk munkát adni, és így nincs meg a heti 80 órás működésünk? Ha most kellene elrendelni a munkaidőkeretet, akkor legfeljebb 4 havit tudnánk alkalmazni. Mit kell tennünk a folyamatban lévő 6 havi kerettel? Le kell zárnunk, és új keretet kell elrendelnünk? Mi történik, ha pl. 2 hét múlva megint vissza kell állnunk a három műszakos működésre?

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?

Kérdés: Cégünknél hosszú évek óta az a gyakorlat, hogy a munkavállalók bérét átutalással fizetjük. Ennek érdekében az új belépőktől számlaszámot kérünk. Most, tekintettel arra, hogy a bankok a készpénzfelvétel költségeit jelentősen megemelték, több munkavállalónk jelezte (és a szakszervezet is támogatja őket ebben), hogy kérik a munkabérük számlára való átutalás helyett készpénzben történő kifizetését. Álláspontjuk szerint ugyanis a munkáltató egyoldalúan nem kötelezheti a munkavállalókat arra, hogy bérüket átutalással fizesse. Kötelesek vagyunk eleget tenni a kérésüknek?

Kérdés: A munkavállalókat egy hónapos munka­időkeretben foglalkoztatjuk. Adott hónapban a munkavállaló beosztás szerinti havi munkaideje 167 óra volt, és ezenfelül még elrendeltek neki három óra további munkavégzést, amit túlórának számoltunk el. De mi a helyzet azzal, akinek a beosztás szerinti havi munkaideje ugyanebben a hónapban 171 óra, bár az általános munkarend szerint csak 168-at kellett volna dolgoznia? Ebben az esetben is túlóra ez a plusz három óra? Ha a 171 órásnál ugyanazt a szisztémát alkalmaznánk, mint a 167 órásnál, akkor a 171 órásnak a három órát nem kellene kifizetni, hiszen neki az a beosztás szerinti munkaideje. Vagy ha a 171 órásnak kifizetjük a három óra túlórát, a 167 órásnál a 168-hoz hiányzó egy órát nem alapbérként kellene megadni?

Kérdés: A munkavállalót ugyanazon a munkahelyen két munkáltató foglalkoztatja, eltérő munkakörben, 4-4 órában. Hogyan kell szabályosan beosztani számára a munkaközi szünetet? Megoldható lenne ez a munkavégzés egy többmunkáltatós munkaviszonnyal?

Kérdés: Ki lehet-e adni a pedagógusok ebédszünetét a kötetlen munkaidejük terhére?

Kérdés: Munkavállalóinkat négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Előfordul, hogy szombati vagy vasárnapi munkavégzést kell elrendelnünk. Kérdésem, hogy ez rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, ha egyébként a négy hónapra beosztható óraszámot nem lépjük túl?

Kérdés: Munkavállalónk 1975-ben született, 2011 októberében szülte harmadik gyermekét. A terhesség kezdetekor kivette egész évi szabadságát, majd táppénzre ment a szülésig. Most jelezte, hogy októberben lejár a GYED, és szeretne visszajönni. Mennyi az összegyűlt szabadsága, illetve azt ki tudjuk-e még a visszajövetele előtt adni neki?

Kérdés: Online munkaidő-nyilvántartás bevezetésével a munkaközi szünet törvényes számításában kérném szakmai állásfoglalásukat. A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalókkal – 20 perc helyett – 30 perc munkaközi szünetre a törvényi feltételek teljesülése esetén, amely a munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét. Ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidő alatt mit kell érteni? A munkavégzés kezdetétől a munkavégzés befejezéséig eltelt "bruttó" munkaidőt vagy a munkaközi szünet nélküli "nettó"-t? Példák: 1. 8.00-17.00 óráig van 9 óra, ebből 8.30 perc munkaidő + 30 perc munkaközi szünet; 2. 8.00-17.05 óráig van 9 óra 5 perc, ebből 8.20 perc munkaidő + 45 perc (30+25) munkaközi szünet, vagy mivel a tényleges munkával töltött "nettó idő nem éri el a 9 órát, a munkaidő 8.35 perc és a munkaközi szünet csak 30 perc?