Bérfizetés – átutalással vagy készpénzben

Kérdés: Cégünknél hosszú évek óta az a gyakorlat, hogy a munkavállalók bérét átutalással fizetjük. Ennek érdekében az új belépőktől számlaszámot kérünk. Most, tekintettel arra, hogy a bankok a készpénzfelvétel költségeit jelentősen megemelték, több munkavállalónk jelezte (és a szakszervezet is támogatja őket ebben), hogy kérik a munkabérük számlára való átutalás helyett készpénzben történő kifizetését. Álláspontjuk szerint ugyanis a munkáltató egyoldalúan nem kötelezheti a munkavállalókat arra, hogy bérüket átutalással fizesse. Kötelesek vagyunk eleget tenni a kérésüknek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkabér kifizetésének kétféle módját ismeri és szabályozza: a 158. § (1) bekezdése szerint a munkabért készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. A törvény – a munkaviszony alapvetően diszpozitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Rendkívüli munkaidő különböző jogcímen

Kérdés: A munkavállalókat egy hónapos munka­időkeretben foglalkoztatjuk. Adott hónapban a munkavállaló beosztás szerinti havi munkaideje 167 óra volt, és ezenfelül még elrendeltek neki három óra további munkavégzést, amit túlórának számoltunk el. De mi a helyzet azzal, akinek a beosztás szerinti havi munkaideje ugyanebben a hónapban 171 óra, bár az általános munkarend szerint csak 168-at kellett volna dolgoznia? Ebben az esetben is túlóra ez a plusz három óra? Ha a 171 órásnál ugyanazt a szisztémát alkalmaznánk, mint a 167 órásnál, akkor a 171 órásnak a három órát nem kellene kifizetni, hiszen neki az a beosztás szerinti munkaideje. Vagy ha a 171 órásnak kifizetjük a három óra túlórát, a 167 órásnál a 168-hoz hiányzó egy órát nem alapbérként kellene megadni?
Részlet a válaszából: […] Nem szabad összekeverni a rendkívüli munkaidő két külön fajtáját: a beosztástól eltérő munkaidőt és a munkaidőkereten felüli munkavégzést (Mt. 107. §). Amikor az eredetileg 167 órára beosztott munkavállalónak – valamikor a hónap folyamán – további három órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Két részmunkaidős munkaviszony – a munkaközi szünet beosztása

Kérdés: A munkavállalót ugyanazon a munkahelyen két munkáltató foglalkoztatja, eltérő munkakörben, 4-4 órában. Hogyan kell szabályosan beosztani számára a munkaközi szünetet? Megoldható lenne ez a munkavégzés egy többmunkáltatós munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Pedagógusok ebédideje

Kérdés: Ki lehet-e adni a pedagógusok ebédszünetét a kötetlen munkaidejük terhére?
Részlet a válaszából: […] Az ebédszünet a munkajogi szabályok szerint ún. munkaközi szünetnek számít. A munkáltatónak, ha a munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 9 óra, 20 perc, ezenfelüli munkaidő esetén 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítania. 20 percnél többet egyébként csak akkor lehet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Hétvégére beosztott munkaidő munkaidőkeret alkalmazása mellett

Kérdés: Munkavállalóinkat négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Előfordul, hogy szombati vagy vasárnapi munkavégzést kell elrendelnünk. Kérdésem, hogy ez rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, ha egyébként a négy hónapra beosztható óraszámot nem lépjük túl?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. taxatív felsorolásban rögzíti, hogy mely eseteket kell rendkívüli munkaidőnek tekintenünk. E szerint – egyebek mellett – rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés (Mt. 107. §). Az első esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadság kiadása GYED után

Kérdés: Munkavállalónk 1975-ben született, 2011 októberében szülte harmadik gyermekét. A terhesség kezdetekor kivette egész évi szabadságát, majd táppénzre ment a szülésig. Most jelezte, hogy októberben lejár a GYED, és szeretne visszajönni. Mennyi az összegyűlt szabadsága, illetve azt ki tudjuk-e még a visszajövetele előtt adni neki?
Részlet a válaszából: […] Az összegyűlt szabadság mértékét a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll módunkban pontosan meghatározni. Általánosságban azonban a szabadság számítása szempontjából elmondható, hogy az Mt. értelmében az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaközi szünet és a beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Online munkaidő-nyilvántartás bevezetésével a munkaközi szünet törvényes számításában kérném szakmai állásfoglalásukat. A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalókkal – 20 perc helyett – 30 perc munkaközi szünetre a törvényi feltételek teljesülése esetén, amely a munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét. Ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidő alatt mit kell érteni? A munkavégzés kezdetétől a munkavégzés befejezéséig eltelt "bruttó" munkaidőt vagy a munkaközi szünet nélküli "nettó"-t? Példák: 1. 8.00-17.00 óráig van 9 óra, ebből 8.30 perc munkaidő + 30 perc munkaközi szünet; 2. 8.00-17.05 óráig van 9 óra 5 perc, ebből 8.20 perc munkaidő + 45 perc (30+25) munkaközi szünet, vagy mivel a tényleges munkával töltött "nettó idő nem éri el a 9 órát, a munkaidő 8.35 perc és a munkaközi szünet csak 30 perc?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (4) bekezdése szerint a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, az tehát nem a munkaidő része (kivéve ha a felek ettől eltérően állapodtak meg, vagy kollektív szerződés így rendelkezik). A beosztás szerinti napi munkaidőt tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:    

Ágazati kollektív szerződés felmondása

Kérdés: A Sütőipari Ágazati Kollektív Szerződés felmondása 2013. július 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben azzal, hogy a megjelenéstől számított 30 nap elteltével lép hatályba a felmondás, azaz augusztus 15-én. Ha hónap közben tér vissza a munkáltató az Mt. hatálya alá, az hogyan befolyásolja az ágazatban előírt bérekre, pótlékokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát? Például: hogyan alakul a túlóra számítása, hiszen eredetileg a kollektív szerződés szerint 2013. január 1-jétől éves szinten 300 túlórával lehetett tervezni, ám az év közben bekövetkezett változásnak köszönhetően 2013. 08. 15-től újra az éves 250 órás túlórára vonatkozó szabály lép életbe? Hogyan jár el helyesen a munkáltató az éves túlóra számításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Azon időpontot követően, hogy az ágazati kollektív szerződés hatályát vesztette, mindazok az eltérő rendelkezések, amelyek abban szerepeltek, nem alkalmazhatók – akár a munkavállalók javára, akár hátrányára szóltak. Kivételt képeznek ez alól azok a rendelkezések, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Hallgatói munkaszerződésre alkalmazandó szabályok

Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?
Részlet a válaszából: […] A kérdés abból ered, hogy a – kissé szerencsétlen elnevezésű – "hallgatói munkaszerződés" kifejezés miatt kétség merült fel, hogy e szerződés megkötésével munkaviszony jön-e létre a hallgató és a külső gyakorlóhely között, vagy pedig egy munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Napi 15 óra munkavégzés

Kérdés: Miként lehet megoldani a trafikokban, hogy az alkalmazottak az üzletekben napi 14-15 órát dolgozzanak? Van erre valami mód, ha nincs kollektív szerződésünk?
Részlet a válaszából: […] A napi 12 órát meghaladó beosztás szerinti munkaidőre két esetben van lehetőség: a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója, vagy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el [Mt. 92. § (2)–(3) bek.]. Hozzátartozó: a házastárs, az egyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.
1
38
39
40
70