Találati lista:
211. cikk / 276 Felmondási védelem és betegség miatti keresőképtelenség
Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?
212. cikk / 276 Szabadság megváltása
Kérdés: Egy munkavállaló az I. rokkantsági csoportba tartozik, mozgásképtelen, de munkaviszonya még fennáll. Eddig évente kifizették a szabadságát. 2011-ben azt mondták, hogy nem jár neki a szabadságra eső bér. Mi a helyes eljárás? Már három éve gyámság alatt van. Mozogni nem tud.
213. cikk / 276 E-mailben küldött felmondás – mikor közölt?
Kérdés: Tudomásunk szerint az új Mt. szerint már e-mailben is közölhetjük a felmondást a munkavállalóinkkal. Ha e-mailben küldünk felmondást egy szabadságon lévő munkavállalónak, mikor kezdődik el a felmondási ideje: amikor visszajött a szabadságról, vagy amikor elküldtük az e-mailt?
214. cikk / 276 Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés megtámadása
Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?
215. cikk / 276 Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén
Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
216. cikk / 276 Közegészségügyi eltiltás esetén a keresőképtelenség első 15 napjára járó díjazás kötelezettsége
Kérdés: Az elmúlt időszakban 24 napot voltam táppénzen "7-es kóddal", vagyis közegészségügyi eltiltáson. A munkáltatóm azt a tájékoztatást adta, hogy a közegészségügyi eltiltásra figyelemmel nem neki kell az első 15 napra fizetnie járandóságomat, mert táppénz illet meg. Társadalombiztosítási ellátásból azonban végül járandóságomnak csak egy részét kaptam meg. Helyesen járt el a munkáltatóm, vagy ilyen esetben is ő köteles fizetni a táppénzem első 15 napját?
217. cikk / 276 Betegszabadság elvesztése
Kérdés: A Munkaadói Levelek 62. számának 1179-es kérdésében leírtak alapján felmerült bennem egy újabb kérdés. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság tulajdonképpen "elvész" a dolgozó szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg?
218. cikk / 276 Munkaszüneti napi díjazás külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Kell-e mindenképpen távolléti díjat fizetni kiküldetésben lévő munkavállalónak arra a napra, ha Magyarországon munkaszüneti vagy pihenőnap volt, a fogadó országban viszont munkanap, és ő dolgozott azon a napon? Vagy ez csak akkor fizetendő, ha a magyarországi munkaszüneti vagy pihenőnapon, külföldön történő munkavégzésével átlépte a havi munkaidőkeretét? Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy adott hónapban a fogadó országban is van munkaszüneti nap, ami Magyarországon munkanap, illetve fordítva, és így a két nap kiegyenlíti egymást, nem lépi túl a havi munkaidőkeretet. Viszont a munkavállaló azzal érvel, hogy ő akkor is magyar munkaszüneti napon dolgozott, tehát jár neki a távolléti díj.
219. cikk / 276 Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve
Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
220. cikk / 276 Betegszabadság – az arányosítás feltételei
Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
