262 talált cikk a keresőképtelenség kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?

Kérdés: Üzemünkben sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a kereslet jelentős visszaesése miatt, ezért a döntésünkről a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartásával előzetesen írásban tájékoztattunk minden érintett munkavállalót. Többeknek a tájékoztatót sem tudjuk átadni, mivel néhány érintett keresőképtelen állományba vonult. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ez az átlagnál magasabb arányú "lebetegedés" valószínűleg a döntésünk kézbesítésének elodázására irányul. Tehetünk-e ebben a helyzetben valamit, vagy ki kell várnunk, amíg maguktól visszajönnek dolgozni?

Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat biztonsági őröket, akik állandó felügyeletet tartanak az épületekben, még munkaszüneti napokon is. Négyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Ilyen esetben a munkaidőkeretben hogyan kell figyelembe venni a munkaszüneti napokat? Le kell vonni a felosztható rendes munkaórákból a munkaszüneti napra eső teljes munka­időt, vagy – éppen azért, mert munkaszüneti napon is foglalkoztathatóak a munkavállalók – nem?

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?

Kérdés: Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?

Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?