Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn e kötelezettsége.Más megítélés alá esik a betegszabadság. Az Ebtv. 46. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében táppénz a keresőképtelenség tartamára jár,legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egyéven át. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Előrehozható-e a szabadság kiadása?

Kérdés: Nyár elején legyengített egy kisebb betegség, ezért igénybe vettem a hátralévő 10 nap szabadságomat. Nem tudtam, hogy jár-e a nyugdíjasok részére betegszabadság, így jobbnak láttam, ha inkább szabadságra megyek. Sajnos nem maradt karácsonyra egyetlen szabadnapom sem, ezért arra gondoltam, kivennék pár napot a jövő évi szabadságom terhére. A munkáltatóm erre nem adott lehetőséget, és munkavégzésre kötelezett a karácsony körüli két hétben. Szeretném megtudni, hogy a jövő évi szabadság előrehozása elképzelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...során a munkavállaló több jogcímenis mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól, így az Mt. 107. §-ának c)pontja szerint a keresőképtelenséget okozó betegség idején is. A hivatkozottrendelkezés alapján a munkavállaló munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Felmondás – az átvétel megtagadása és a tilalom megítélése

Kérdés: A munkáltató ügyvezetője és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a dokumentum elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésem: jogszerű-e a felmondás?
Részlet a válaszából: […] ...az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza azátvételt.Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint, amennyiben amunkavállaló a keresőképtelenségére vonatkozó orvosi megállapítást felülbírálvaa rendes felmondás időpontjáig ténylegesen munkát végez, s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

13. havi illetmény – időarányos kifizetés

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadság teljes időtartamát figyelembekell venni. Ezeken túlmenően, ha együttes időtartamuk a hat hónapot nem haladjameg, a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nem haladó fizetésnélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat időtartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének a) pontja értelmében amunkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többekközött a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságlejártát követő egy év időtartama alatt. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Keresőképtelenséget okozó betegség – táppénz vagy betegszabadság?

Kérdés: A következők merültek fel bennem a 2008. 08. 11-i szám 82. kérdése és a megadott válaszuk alapján. E szerint az a lényeg, hogy a folyamatos keresőképtelenséget igazoló utolsó orvosi igazoláson – mely szerint a munkavállaló keresőképtelen volt 2008. március 20-ig – szerepelt-e, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től? A kérdés feltevéséből nem derül ki egyértelműen, hogy keresőképesnek nyilvánította-e az orvos a munkavállalót. Feltevésem szerint igen, mivel 2008. 03. 20. csütörtök volt. A másnap megállapított keresőképtelenség már egy új eset, melyre a tárgyévi szabályok érvényesek, azaz 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jogosult táppénzre a munkavállaló a 2007. évi jövedelme alapján. Azonban, ha nem szerepelt az igazoláson, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től, akkor valóban tévedésen alapul az egészségpénztár felszólítása.
Részlet a válaszából: […] ...eredeti kérdés szempontjából – nevezetesen, hogy atavalyról áthúzódó, folyamatosan, de más orvosi okból fennállókeresőképtelenség munkajogilag megszakad-e vagy sem, így a táppénzt követőenbetegszabadságot kell-e kiadni – nem a betegség orvosi oka számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Keresőképtelenség – a munkaerő- kölcsönzés meghiúsulása?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk felmondással megszüntetné azon kölcsönzött dolgozók határozatlan idejű munkaviszonyát, akik többet hiányoznak, mint dolgoznak. Felváltva "keresőképtelenek", illetve igazolatlanul vannak távol. Álláspontunk szerint emiatt a kölcsönzés nem valósul meg, ami a kölcsönbeadó működésével összefüggő ok [Mt. 193/J. § (3) bekezdés d) pont]. Helytálló-e a felmondás indokolása?
Részlet a válaszából: […] ...valamely változáson alapul, soha nem a munkavállaló személyével,magatartásával, állapotával áll összefüggésben. A munkavállalókeresőképtelensége nem áll kapcsolatban a kölcsönbeadó működésével. Amunkaerő-kölcsönzés a keresőképtelen állapottól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Betegszabadság arányosítása munkaviszony-megszűnéskor

Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 137. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót abetegsége miatti keresőképtelensége idejére – ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

13. havi illetmény – jogszerző-e a szülési szabadság és GYED ideje?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság megállapításánálfigyelembe kell venni. Ezeken túlmenően, ha együttes időtartamuk a hat hónapotnem haladja meg, a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nemhaladó fizetés nélküli szabadság, valamint minden olyan munkában nem töltöttidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkaviszony-megszüntetés egészségügyi alkalmatlanság miatt

Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónknak a munkaviszonyát, akinek egészsége olyan mértékben károsodott, hogy emiatt a korábbi munkakörét képtelen ellátni?
Részlet a válaszából: […] ... Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalókeresőképtelen beteg, az Mt. 90. §-ának (1) bekezdésének a) pontja szerint akeresőképtelenség, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbáaz üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
21
22
23