Találati lista:
171. állásfoglalás / 280 Munkabérre való jogosultság – az egészségügyi alkalmasságot érintő orvosi vizsgálatok között
Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?
172. állásfoglalás / 280 Vezetői keresőképtelenség – nem jár felmondási védelemmel
Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja a társaságával munkaviszonyt létesített az ügyvezetésre és a társaság tevékenységének ellátására. Nevezett kft. december 6-án felszámolás alá került. A felszámolási eljárás megindításáról december 20-án szerzett tudomást. Az ügyvezető tag december 4-én keresőképtelen állományba került, és jelenleg is munkaképtelen. Jogos-e a felszámoló követelése, miszerint az alapító munkaszerződését december 6-ával meg kell szüntetni, mivel az ügyvezetői megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik? Élvezi-e az Mt. által biztosított felmondási védelmet?
173. állásfoglalás / 280 Munkaviszony-megszüntetési ok: a tájékoztatási kötelezettség megszegése
Kérdés: Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munkavállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?
174. állásfoglalás / 280 Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak
Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
175. állásfoglalás / 280 Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja
Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
176. állásfoglalás / 280 Szabadságra jogosító idő számítása – a keresőképtelenséggel kapcsolatos változás
Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg, még tavaly december 17-én vált keresőképtelenné. Ez már a sokadik betegsége, így a 30 nap keresőképtelensége már korábban összegyűlt. Hogyan kell számítani a munkavállaló szabadságát? A keresőképtelensége teljes ideje szabadságra jogosító idő?
177. állásfoglalás / 280 Keresőképtelenség és a szabadságra jogosító idő számítása
Kérdés: Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a munkában töltött időről, amely alapjául szolgál az éves alapszabadság és pótszabadság(ok) számítási módjához. A hivatkozott paragrafus e) pontja alapján 2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, míg a tavalyi évben csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére járt szabadság. Hogyan járjunk el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november eleje óta beteg (tehát 30 napot jóval meghaladóan), és 2015-ben február előtt biztosan nem jön vissza dolgozni? Minden típusú keresőképtelenségi kódra ugyanazt a szabályt kell alkalmazni?
178. állásfoglalás / 280 Betegszabadság arányosítása
Kérdés: Ha október 1-jétől alkalmazunk egy munkavállalót, részére az idei évre arányosan csak három munkanap betegszabadságot kell biztosítanunk. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság "elvész" a munkavállaló szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg. Vagy jár ilyenkor valamilyen kompenzáció?
179. állásfoglalás / 280 Felmentett közalkalmazott betegszabadsága
Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
180. állásfoglalás / 280 Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága
Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
