Étkezési jegy – beleszámít az átlagkeresetbe?

Kérdés: A munkavállalóknak jutatott étkezési hozzájárulás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálóidőszakban kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. A lakbér- és azétkezési hozzájárulás olyan szociális juttatás, amely nem minősül munkabérnek,ezért nem számítható be az átlagkeresetbe (LB Mfv. I. 10.729/1997. – BH1995.612...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Végkielégítés a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

Kérdés: Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?
Részlet a válaszából: […] ...szabályoktól a munkavállalórakedvezőbb módon el lehessen térni. Ily módon annak ellenére, hogy maga az Mt.nem ír elő semmilyen többletjuttatást közös megegyezés esetére, a munkavállalóés a munkáltató bármikor jogszerűen megállapodhat abban, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Munkába járás – adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a Korm. rendelet 4. §-ában említett esetek körén kívül esőgépjárművel történő munkába járást, azonban ez a juttatás már nem leszadómentes, hanem az a magánszemély munkaviszonyból származó adó- ésjárulékköteles jövedelmének számít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Prémiumfeladat – ha késik a kitűzés

Kérdés: Üzletágvezetőink munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató március 31-ig prémiumfeladatot tűz ki, a kifizethető prémium pedig a személyi alapbér 25%-áig terjed. Az idén vezérigazgató-váltás miatt nem került sor határidőben a prémiumfeladatok kitűzésére. Kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha később történik a kitűzés, csökkenthető-e a prémium összege időarányosan? Mi az a legkésőbbi időpont, amikortól a munkáltatónak már nem áll fenn prémiumfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és teljesítéséhez kötheti, ha azonban ezt elmulasztja, erre mintkizáró okra nem hivatkozhat, és a munkaszerződésben kikötött juttatást kötelesmegfizetni. Ha a tárgyév utolsó előtti hónapja végén, illetve az utolsóhónapjában a prémiumfeladat kiírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Prémiumévek program – megszüntetése 24 hónap letelte előtt

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a prémiuméves, ha 2 éven belül másik állást talál, egy összegben megkapja a prémiumévek programhoz kapcsolódó juttatását. Kérdésünk, ez arra az esetre is vonatko­zik-e, ha a programban lévő egyetemi oktatónk egy külföldi egyetemen talál magának állást?
Részlet a válaszából: […] ...valóban tartalmaz egy ilyenértelmű szabályt. E szerint amennyiben a programban részt vevő legkésőbb aprogram 24. hónapjára járó juttatásának kifizetését megelőzően az Mt. hatályaalá tartozó munkaviszonyt létesít – ide nem értve a Ktv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kollektív szerződéses rendelkezés kölcsönzöttekre

Kérdés: Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy – mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz – komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés hatályáról és alkalmazandóságáról azMt. külön rendelkezik. A kollektív szerződés hatálya – általános szabályszerint, kiterjesztés hiányában – kiterjed arra a munkáltatóra, amely akollektív szerződést kötötte, vagy a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Rendszeres szociális járadékban részesülő foglalkoztatása 2010-ben

Kérdés: Egy rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló (aki 2002 óta kapja ezt a juttatást, 50%-os munkaképesség-csökkenése van) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak rá? Szerintem 2010. december 31-ig nem vonatkozik rá keresetkorlátozás, mivel az ellátását 2008 előtt állapították meg. Bárhol tettem fel ezt a kérdést, egyértelmű választ nem kaptam, illetve megoszlottak a vélemények. Egy másik, a fentiekkel kapcsolatos kérdés: egy 2002 óta rendszeres szociális járadékban részesülő személy (született 1959-ben) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? (Szerintem semmilyen, mert az ellátását 2008 előtt állapították meg.)
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jén hatályba lépett 387/2007. Korm.rendelet 22. § (4) bekezdése értelmében azon személy esetében,– akinek átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékravagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultságát a2008. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...le, hogy végkielégítés csaka törvényen alapuló végkielégítés. Ebből következően végkielégítésnek kelltekinteni minden olyan juttatást, amelyet a foglalkoztató ezen a jogcímen fizetki. Így a törvényi mértéket meghaladó – kollektív szerződés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás

Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására), a közalkalmazottszámára – a megszüntetés időpontjáig járó illetményén felül – nem jár semmilyenanyagi juttatás. A közalkalmazottnak ezekben az esetekben nem kell felmentésiidőt biztosítani, hiszen a jogviszony felszámolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Emelt összegű végkielégítés – ha a védett korú munkavállaló munkaviszonya három évnél rövidebb

Kérdés: Jár-e többlet-végkielégítés azon védett korban lévő alkalmazottunk részére, aki két éven belül jogosulttá válik az öregségi teljes összegű nyugdíjra, azonban még csak másfél éve áll munkaviszonyban? Az alkalmazottunk rendkívüli felmondással élt, és az Mt. alapján plusz háromhavi átlagkeresetet követel. Szeretném megtudni, hogy a többlet-végkielégítésre való jogosultság összefügg-e a végkielégítésre való jogosultsággal, vagy az attól teljesen független jogintézmény?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót akkor illeti meg az egyszeri juttatáskéntjáró végkielégítés, ha a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, jogutódnélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendkívüli felmondása következtébenszűnik meg. A végkielégítésre való jogosultság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
34
35
36
42