461 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozom, a sok azonos munkakört betöltő munkavállaló egyikeként, ahol nem egyenlőek a munkafeltételek. Egyeseknek a munkáltató biztosít céges mobilt, korlátlan internetet, legújabb notebookot, másoknak nem, vagy csak régi, lassú munkaeszközöket, korlátozott internetelérést ugyanarra a munkára. Tulajdonképpen mindez attól függ, melyik munkatársnak milyen személyes kapcsolata van a főnökkel, hogy továbbítja-e az igénylőlapot. Rendben van ez így, van-e jogszabály erre vonatkozóan?

Kérdés: Gyermekem jövő hónapban lesz kétéves, és ismét munkába szeretnék állni. A munkáltatómmal határozott idejű szerződésem volt, az egyik kolléga helyettesítésére vettek fel. Ez a kolléga tavaly szeptemberben vissza is tért. Ekkor én már fizetés nélküli szabadságon voltam. A cég szabályzata szerint a munkavállalóknak a CSED és a GYED alatt is jár a cafeteria, amit én a mai napig kapok a cégtől. Ebben az esetben meddig él még a szerződésem, ha visszamegyek?

Kérdés: Jogszerű-e, ha a dolgozó garantált bérminimumának összege az alábbi bérelemekből tevődik össze: garantált illetmény összege + munkáltatói döntésen alapuló illetmény + garantált bérminimumra való kiegészítés?

Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.

Kérdés: Ha négy órában dolgozom az anyasági támogatás mellett, beoszthatnak-e hétvégén is, vagy hivatkozhatok arra, hogy nem tudom elhelyezni a gyermekeimet sehova?

Kérdés: Veszélyes hulladék szállításával foglalkozó cég benzinkutakról szállítja el a veszélyes hulladékot a kezelőtelepekre. Mindezt belföldön végzi. A sofőr és a kocsikísérő hétfőn elindul, és általában 3-4 napig is eltart egy kör, mire visszatér a cég telephelyére. Esetükben a belföldi kiküldetés költségtérítése (napidíj) adható juttatás, vagy kötelezően el kell számolni a telephelytől távol töltött napokra? Illetve milyen dokumentációval kell az elszámolást alátámasztani? Továbbá a 437/2015. Korm. rendelet szerint, a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A rendeletből idézett részt úgy kell értelmezni, hogy ha minden hónapban átlagban kb. 15 napot távol töltenek a munkavállalók a telephelytől, akkor automatikusan 15 napra el lehet számolni a napidíjat, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a távol töltött napok száma? Milyen dokumentációval kell az átalánydíjas elszámolást alátámasztani. Esetlegesen egy szabályzat elegendő?

Kérdés: Rehabilitációs nyugdíjas vagyok. Négyórás részmunkaidőben sikerült elhelyezkednem, 61 000 Ft a bruttó fizetésem, 59 éves vagyok, egyedülálló. A férjem két éve meghalt, a gyerekeim nagyok. Mennyi fizetést fogok kézbe kapni, jár-e étkezési utalvány, és mennyi szabadság illet meg?

Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom, és nagyon elégedetlen vagyok a jelenlegi munkakörülményekkel. Többször jeleztem ezt a felettesemnek, de változás nem történt. A kollégáim sajnos nem mernek szót emelni. Arra gondoltam, hogy annak érdekében, hogy nyomatékosítsam a helyzet tarthatatlanságát, sztrájkolni fogok. A munkáltatóm viszont azzal fenyeget, hogy emiatt felmond nekem. Megteheti ezt? Úgy tudom, hogy a munkavállalóknak van joguk a sztrájkhoz.

Kérdés: Miként értelmezendő az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbér összegét? Helyes azon értelmezés, amely szerint ezen, egyhavi alapbér összegére vonatkozó korlát prémiummegvonás esetén is alkalmazandó? Azaz a prémium megvonása esetén a megvonás legfeljebb a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének megfelelő összeg erejéig terjedhet? Kérdésem indoka, hogy találtam olyan értelmezést, mely szerint adott esetben a munkavállaló a prémiumból teljes mértékben – azaz egyhavi alapbért meghaladó összegen felül – kizárható.