498 talált állásfoglalás a juttatás kifejezésre

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?

Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?

Kérdés: Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló béremelések voltak? A kisgyermekes anyukának ekkor is meg kell emelni a bérét? Változtat-e ezen bármit is az a tény, ha a munkavállaló szeretné a munkaviszonyát megszüntetni nálunk, mert talált egy számára kedvezőbb állást?

Kérdés: Az önkormányzat hivatalához 2022. január 1. napjával köztisztviselői státuszba új kolléga került felvételre. Mivel munkájával elégedett, a jegyző el kívánja téríteni az új kolléga illetményét 2022. március 1. napjától. A Kttv. 133. §-ának (3) és (10) bekezdései, illetve a (11) bekezdésben foglalt kivételekre is tekintettel, megítélésünk szerint az eltérítés akkor sem lehetséges, ha a ledolgozott két hónapra tekintettel év közbeni teljesítményértékelésre kerül sor. Van-e egyéb mód az illetménye év közben történő növelésére?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. A munkáltatóm 2022. március 1-jétől személyi illetményt állapított meg részemre 350 000 Ft összegben. (2020. április 1-jétől "soros előrelépés" keretében II. besorolási osztály 14-es fokozatba léptem, 50%-os illetményeltérítéssel, nyelvvizsgapótlékkal együtt az illetményem 327 000 Ft.) 2022. április 1-jétől a "soros előrelépés" keretében II. besorolási osztály 14-es fokozatból 15-ös fokozatba sorolás esetén az 50%-os illetményeltérítéssel és a pótlékokkal együtt az illetményem 390 000 Ft lenne. A munkáltatóm március 1-jével megszünteti az 50%-os illetményeltérítést, és személyi illetményt ad, hogy kevesebb legyen a munkabérem. Én ezt rendkívül igazságtalannak tartom. (Az 50%-os illetményeltérítést 2014. március 1-jétől kaptam, tehát 8 éven keresztül, melyet éppen most szüntet meg.) Nem jogellenes az, hogy a 2022. március 1-jétől adott személyi illetményem alacsonyabb lesz a 2022. április 1-jétől "járó" besorolás szerinti illetmény összegénél?

Kérdés: SZÉP-kártya-juttatásokkal kapcsolatban kérdezzük: A munkáltató ugyanakkora összeget szeretne juttatni a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott kollégáknak is, tehát nem szeretné arányosítani az összeget részmunkaidős foglalkoztatás esetén. Ezt megteheti?

Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?

Kérdés: Munkavállalónk egy éve táppénzen van. Vissza még nem tud jönni dolgozni, mert csípőműtétre vár, ami a koronavírus-járvány miatt egyhamar nem fog bekövetkezni. Ha lejár az egy év, milyen juttatásban részesül a munkavállaló? Munkáltatóként milyen lehetőségeink, illetve kötelezettségeink vannak?