Vezető állású munkavállaló azonnali hatályú visszahívása

Kérdés: Meg lehet-e állapodni a vezető állású munkavállaló munkaszerződésében úgy, hogy a munkáltató jogosult azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszahívni őt a tisztségéből?
Részlet a válaszából: […] A bírói gyakorlat szerint a gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőjének a munkaviszonya is megszüntethető visszahívással [Ptk. 3:25. § (1) bek. c) pontja és BH1995.253.]. Amennyiben azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Kölcsönzött munkavállaló ellenőrzése

Kérdés: A kiközvetített munkavállalót miért nem ellenőrzik? Munkaidőben céges eszközökkel, gépekkel "fusimunkát" végez. Ha ki is megy a területre, csak kb. 2-3 órára, és ez már hónapok óta így zajlik.
Részlet a válaszából: […] A kölcsönvevőt megilleti a kölcsönzött munkavállaló feletti ellenőrzési és utasítási jog, míg a kölcsönbe adó csak a kikölcsönzések elrendelésére jogosult, közvetlenül munkavégzést előírni nem [Mt. 214. § (1) bek., 218. § (4) bek.]. Míg a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a munkáltató kizárólag a Kttv. 63. § (1)–(2) bekezdése szerinti indokok valamelyikének fennállása esetén – az indok valós, világos és okszerű megjelölésével – mentheti fel a köztisztviselőt. A felmentések valóban nem jogszerűek, ha a munkáltató nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Első megközelítésben nem igaz, mivel a munkavállaló munkaviszonyát ebben az életkorban is az általános szabályok szerint lehet megszüntetni, sőt, alkalmazni kell a "védett korra" vonatkozó szabályokat is. A munkáltató köteles megindokolni a felmondását, és a 62 éves kor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkaszerződés-módosítás lehetősége munkavállalói ajánlatra

Kérdés: Nemrég a munkáltatóm kiírta a hirdetőtáblára, hogy egy adminisztrátor munkakörben dolgozónak lehetősége van távmunkában dolgozni. Én be is adtam a jelentkezést, mégsem módosította a munkaszerződésemet. Hogy lehetséges ez? Hiszen a munkáltató ajánlotta fel a lehetőséget, amit én el is fogadtam. Nem jött így létre eleve már a szerződésmódosítás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. tájékoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltatónak bizonyos atipikus munkaviszonyok elterjedésének elősegítése érdekében. A munkáltató a munkakörök megjelölésével köteles tájékoztatni a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Nyugdíjaskorú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk sokáig háztartásbeli volt, ezért – bár a 65. évét betöltötte – még sincs annyi szolgálati ideje, hogy nyugdíjba vonulhatna. Hogyan mondhatunk fel neki, kell-e ezt indokolni, és tekintettel kell-e lennünk a védett korhoz kapcsolódó állásfelajánlás és emelt végkielégítés szabályaira?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 66. §-ának (4)–(5) bekezdései írják elő, hogy a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak korlátozott okokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Nyugdíjjogosultság és munkajogi szabályok

Kérdés: Kérjük szíves segítségüket abban, hogy hogyan alkalmazzuk a védett korral összefüggő szabályokat a nyugdíjaskort betöltött, azon túl levő, de elegendő szolgálati idővel nem rendelkező kollégánk munkaviszony-megszüntetése esetén? Nyugdíjasnak minősül-e az ilyen munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjogosultsággal és a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben az Mt. 66. §-ának (4) bekezdése egyfelől kimondja, hogy a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Határozott idejű munkaviszony felmondása – eltérés az Mt. rendelkezéseitől

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal határozott idejű munkaszerződést kötöttünk, amiben figyelmetlenségből kikötésre került, hogy a szerződést bármelyik fél bármikor megszüntetheti felmondással, indokolás nélkül. Most a munkavállalónk fel akar mondani, de mi szeretnénk, ha itt maradna a határozott idő teljes tartama alatt. Érvényes lehet ez a szerződéses kikötés? Kötelesek vagyunk elengedni a munkavállalót a felmondási idő leteltével?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései értelmében a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését mind a munkavállaló, mind a munkáltató köteles megindokolni, ráadásul a törvény azt is rögzíti, hogy milyen indokok szolgálhatnak alapul a határozott idejű szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkavállalói felmondás határozott idejű munkaviszony esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal határozott idejű szerződést kötöttünk egy projekt tartamára. Most a munkavállaló felmondással meg akarja szüntetni a munkaviszonyt. Mi éppen azért szerződtünk vele határozott időre, hogy ezt ne tehesse meg. Jól tudjuk, hogy a határozott idejű munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a munkavállaló részéről?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt.-ben foglaltakkal szemben (88. §) a határozott időre kötött munkaszerződést is felmondhatja mind a munkáltató, mind a munkavállaló a hatályos Mt. alapján. A határozatlan idejű munkaviszony felmondásához képest azonban szigorúbb követelményeket támaszt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Óvodavezetői megbízás megszűnése

Kérdés: Az óvodavezetőnk határozatlan idejű magasabb vezetői megbízása a Kjt.-t módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló, határozott idejű magasabb vezetői megbízássá alakult át. Magasabb vezetői megbízása eszerint 2015. december 31-én szűnik meg. A 326/2013. Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdése szerint viszont, ha az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le. Helyesen jár-e el a képviselő-testület, ha a végrehajtási rendelet fenti szabálya alapján 6 hónappal korábbi időpontra módosítja a jelenlegi óvodavezető magasabb vezetői megbízása megszűnésének időpontját, és pályázatot ír ki, mely szerint az állás 2015. július 1-jétől betölthető?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. végrehajtási rendeletének, a 326/2013. Korm. rendelet szabálya azt célozza, hogy a nevelési év rendjéhez igazodva a nyári óvodai szünet alatt kerüljön sor vezetőváltásra, akkor, amikor a legkevesebb feladatot kell ellátni a köznevelési intézményben. A szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.