1366 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?

Kérdés: A Kit. szerint a nagyszülőknek járó 5 munkanap pótszabadság jár-e a 2019 januárjában született unoka után? A törvényben nincs szó a születés időpontjáról, csak az igénybevétel időtartamának korlátjáról. A január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig lehet igénybe venni. A törvény rendelkezéseit – a 283. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – 2019. március 1-jétől kell alkalmazni. Véleményem szerint a hatályos törvény rendelkezéseinek alkalmazása alapján a januárban született unokákra járó 5 munkanap pótszabadságot március 31-ig lehet igénybe venni.

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?

Kérdés: Módosíthatják-e a felek a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést határozott időtartamúra azzal a kitétellel, hogy a munkavállaló megfelelő feladatellátása esetén, a határozott idő lejárta után lehetőség van a munkaszerződés határozatlan idejűre történő módosítására?

Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.

Kérdés: A női munkavállalót az Mt. hatálya alatt foglalkoztatjuk általános munkarendben, irodai munkakörben. A munkavállaló idén nyáron tölti be 61. életévét, munkaviszonya a munkáltatónál 19 éve áll fenn. A munkavállaló többször közölte már szóban, hogy ő jogosult lesz a nyár folyamán a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra a 40 év szolgálati ideje miatt, és ő ezt meg is fogja "igényelni". Ezt az elképzelését a munkavállaló megváltoztatta, és most már úgy nyilatkozik, hogy inkább még a 2019-es évet végigdolgozza. A munkáltató szeretné a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, de ezt az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapítaná, élve az Mt. 77. §-ának (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Megalapozza-e az Mt. szerinti "nyugdíjasnak minősül" kitételt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése, és ha igen, hogyan tud erről hivatalosan, ténylegesen meggyőződni a munkáltató, vagy kénytelen megvárni a Tny. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti 65. életév betöltését?

Kérdés: Cégünk tulajdonosának van egy másik kft.-je is. A nálunk főállásban dolgozó szakmunkások (kb. 30 fő) a munkaidő letelte után a másik cégben, ugyanazon munkaterületen, rendszeresen, heti egyszer-kétszer hogyan foglalkoztathatók? Hogy tudjuk ezt lepapírozni, hogy ne kelljen minden napra külön munkaszerződést készíteni nekik?

Kérdés: Óvodai dolgozónk nyugdíjba vonulásakor a munkaviszonyok felülvizsgálata során megállapításra került, hogy a 2014. március 31-i kinevezésekor a jubileumi jutalom és a felmentés kezdő időpontja tévesen került megállapításra, mivel a 2000. szeptember 1.-2005. szeptember 5. közötti, nem közalkalmazotti jogviszonyát is figyelembe vettük, amikor "A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Diákotthon, Óvoda és Általános Iskolával fennálló munkaviszonyban dolgozott. Így a kinevezésekor tévesen megállapított jubileumi jutalom és felmentés kezdő időpontja 1980. július 16-ról 1985. július 26-ára módosult. Ez alapján a 40 éves jubileumi jutalomra nem 2020-ban, hanem 2025. július 26. napjával lenne jogosult. Közalkalmazotti jogviszonya 2018. november 30. napján szűnt meg, a felülvizsgálattal megállapított jogosultsági idő alapján ekkor még nem rendelkezett legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, így részére a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom sem került kifizetésre, mivel – véleményünk szerint – a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti feltétel nem teljesült. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, és a felülvizsgálat miatti módosítás jogszerűen történt-e?

Kérdés: A munkavállaló szakszervezeti tisztségviselő. A munkáltató a munkaidő-beosztását egy hónapra előre közli. A szakszervezet rendezvényt tart, melyre a tisztségviselőt is meghívja, egyúttal jelzi a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése szerint, legalább öt nappal korábban, de rendszerint 10-15 nappal előbb. Ugyanakkor a tisztségviselő munkaidő-beosztása a jelzett napra pihenőnap. Ilyen helyzet az egyenlőtlen munkaidő-beosztással dolgozó munkavállalóknál (tisztségviselőknél) gyakran felmerül, mert a pihenőnapokat is egyenlőtlenül osztja be a munkáltató. A munkáltató köteles-e a munkaidő-beosztását munkanappá változtatni, vagy a pihenőnapon munkát nem végző tisztségviselő részére távolléti díjat elszámolni?