Személyi illetmény visszavonhatósága

Kérdés: Az egyik köztisztviselő közel egy éve folyamatos táppénzen van, személyi illetményben részesült eddig. Ha a múlt évben nem volt teljesítményértékelése, vissza kell venni a személyi illetményt, és újra át kell állítani a besorolás szerinti illetményt neki? A GYED-en lévő kolléganőnknek 25%-kal el van térítve az illetménye. Neki is vissza kell állítani az illetményét az eredeti besorolás szerinti illetményre, mivel neki csak fél év értékelése volt?
Részlet a válaszából: […] ...során a határozott idő tartamát a munkáltatói intézkedésnek egyértelműen tartalmaznia kell. Ha ennek ellenére határozatlan időtartamra kerül megállapításra a személyi illetmény, az a törvénybe ütközik, és ezért a határozatlan idejű kikötés helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Munkavédelmi képviselő munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Országosan működő vállalatunknál 21 körzetben 21 munkavédelmi képviselő választására került sor a tavalyi évben. Ha egy körzetben a munkavédelmi képviselő mandátuma megszűnik a munkaviszony megszűnése miatt, szükséges-e az adott körzetbe új képviselőt választani, vagy csak egyébként a munkavédelmi képviselők ötéves mandátumának lejártát követően? Pótképviselő választására nem került sor.
Részlet a válaszából: […] ...megbízatásának megszűnése esetén a megszerzett szavazatok számának megfelelő sorrendben póttag lenne behívható, aki az eredeti mandátum időtartamából még hátralévő időben látná el a feladatokat [Mt. 257. §].(Kéziratzárás: 2023. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Apák felmondási védelme

Kérdés: Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?
Részlet a válaszából: […] ...elsőként ezeket vesszük sorra: a felmondási tilalom esetén a munkaviszonyt a munkáltató nem mondhatja fel jogszerűen egy meghatározott időtartamon belül, a felmondási korlátozás esetén ez ugyan nem lehetetlen, de a felmondás jogszerűsége többletkövetelményhez kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Külön élő szülő pótszabadsága

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók gyermekek után járó pótszabadságát a Kttv. 102. §-a szabályozza. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és a szülő fogalmát. Önkormányzati hivatalunknál foglalkoztatott köztisztviselő – külön élő szülőként – a gyermekeit felváltva neveli a gyermekek édesapjával. Elmondása szerint kéthetente hétvégén és a nyár felében nála vannak a gyermekek. Megilleti-e őt a gyermekek után járó pótszabadság? Amennyiben igen, a munkáltató milyen igazolások/nyilatkozatok bemutatására kötelezheti?
Részlet a válaszából: […] ...ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Kttv. 6. § 7c. pont]. A kérdéses esetben azonban a köztisztviselő csak az idő kisebb részében van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában

Kérdés: Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.
Részlet a válaszából: […] ...(a pedagógus fizetési kategóriájának) megállapításánál figyelembe kell venni az 1992. július 1. utáni munkaviszonynak azt az időtartamát is, amely alatt az érintett a jelenleg betöltött munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Apasági és szülői szabadság együttes igénybevétele

Kérdés: Amennyiben az anya CSED-et vesz igénybe, majd a szülők egyike a továbbiakban GYED-et vagy GYES-t vesz igénybe a gyermek 3 éves koráig, akkor az apa a CSED alatt jogosult-e a 100%-os, illetve 40%-os távolléti díjra, míg a másik szülő a szülői szabadság alapján járó 10%-os távolléti díjra jogosult, azaz praktikusan halmozhatóak-e ezek a juttatások? Az apasági szabadság 6. napjától jár-e visszatérítés a munkáltatónak az államtól?
Részlet a válaszából: […] ...(GYES) mellett a szülő korlátlanul végezhet keresőtevékenységet [Ebtv. 42/E. § (4a) bek., Cst. 21. §]. Figyelemmel az említett időtartamokra, az apasági szabadsággal együtt ezek az ellátások nem vehetők igénybe. Annak viszont nincs akadálya, hogy ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Műszakpótlék a szociális ágazatban – kettős mérce

Kérdés: A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Sztv. 94/L. § (6) bek.]. Ezt mely beosztásban kell alkalmazni? A lakóotthonban dolgozó gondozónőink megszakítás nélküli két műszakban dolgoznak, napi 12 órás beosztásban 7–19-ig és 19–7-ig, illetve néha napi 8 órás beosztásban. Náluk 30%-os műszakpótlékot alkalmazunk. A 15%-os bérpótlék mely esetekben jár?
Részlet a válaszából: […] ...Sztv. kérdésben idézett szabálya a 14 és 18 óra közötti időtartamra határoz meg 15%-os műszakpótlékot. Emellett alkalmazni kell az Mt. 141. §-át is (közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban is), amely a 18 és 6 óra közötti időszakra ír elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Hazautazás költségtérítése keresőképtelenség alatt

Kérdés: Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?
Részlet a válaszából: […] ...a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül [39/2010. Korm. rendelet 2. § a)–c) pont].A munkavállaló keresőképtelensége időtartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Vérplazma adására járó munkaidő-kedvezmény

Kérdés: A közfoglalkoztatott rendszeresen vérplazmát ad munkaidőben a munkahelyétől 40 km távolságra lévő vérplazmacentrumban. A plazmaadásról igazolást csatol be. Ez az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének d) pontban meghatározott véradásnak minősül-e, illetve munkabér jár-e erre az időszakra, valamint a teljes munkanap igazolható-e ebben az esetben, vagy csak a minimális 4 óra időtartam?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. d) pont]. Az ilyen távollét tartamára munkaviszonyban távolléti díj jár [Mt. 146. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Rendkívüli munkaidő – az elrendelhető mérték

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi esetnek van-e törvényi akadálya. A munkavállaló napi 8 órás munkaszerződéssel rendelkezik, de anyagi helyzete miatt mindennap 12 órát szeretne dolgozni, és ebben a munkáltató "támogatja". A 8 órán felüli órákat, azaz a napi 4 órát 50%-os túlóraként (alapbér és pótlék) elszámoljuk. A fenti munkavégzésnek van-e akadálya? Egy hónapra vagy egy hétre létezik-e szabályozás arra, hogy a munkavállalónak mennyi lehet a rendkívüli munkavégzéssel töltött órája (természetesen arra figyelve, hogy a napi pihenőideje, illetve a heti pihenőnapja meglegyen, továbbá az évi 250+150 óra keretre is figyelmet fordítva)?
Részlet a válaszából: […] ...egész évben a napi 12 órás (napi 4 órás rendkívüli) munkaidőt tervezni; a munkaidőkeret tartama alatt ugyanis a maximális 48 órás időtartamot be kell tartani. Működési sajátosság (pl. több műszakos tevékenység) hiányában a munkáltató legfeljebb 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
1
24
25
26
137