405 cikk rendezése:
41. cikk / 405 Óvodavezető – nyugdíj folyósítása mellett
Kérdés: A 268/2022. Korm. rendelet szerint, mely a 159/2023. Korm. rendelettel módosításra került, a nyugellátás folyósítása mellett közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztathatunk nyugdíjas óvodapedagógusokat. Az így foglalkoztatott óvodapedagógus kinevezhető-e óvodavezetőnek, mely megbízás öt évre szólna?
42. cikk / 405 Szabadságkiadás – a munkavállaló rendelkezése szerint
Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb két részletben, 15 nappal korábban bejelentve. Megtagadhatja-e a munkáltató a szabadság engedélyezését, amennyiben azt a munkavállaló nem két, hanem több részletben kéri, és/vagy nem tartja be a 15 napos közlési határidőt? Jogszerű-e, ha a munkavállaló végül azért nem tud rendelkezni a hét munkanap szabadságával, mert kettőnél több részletben igényli, és/vagy 15 napon belül közli az igényét?
43. cikk / 405 Szülői szabadság igénylése fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy május 5-től, gyermeke kétéves korától megszünteti a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot. Azonban nem jönne még vissza dolgozni, hanem igénybe venné a 44 munkanap szülői pótszabadságát. Ha ez lejárna, még mindig nem állna munkába, mert ez után viszont a felgyűlt fizetett szabadságát használná fel. Van-e akadálya ennek az eljárásnak?
44. cikk / 405 Megállapodás hosszabb beosztás szerinti munkaidőről
Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint, a 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. Ezek alapján mindenképpen feltétele-e a 24 órás napi munkaidő-beosztásnak, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott portásainkat hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztassuk (pl. 9 órában)? Vagy lehetséges-e, hogy a például 6 órás részmunkaidős portással kötünk megállapodást 24 órás munkaidő-beosztásra? Ez a megállapodás csak a munkaszerződésbe foglalható, vagy külön dokumentum is megfelelő hozzá?
45. cikk / 405 Köztisztviselő besorolása
Kérdés: A köztisztviselő az I. besorolási osztály, vezető tanácsos besorolási fokozat 10. fizetési fokozatába került besorolásra, és előírásra került részére a közigazgatási szakvizsga letétele három éven belül, melyet határidőben teljesített is. A válasz értelmében, mivel a Kttv. 118. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, őt a magasabb besorolási fokozat (főtanácsos) legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni [Kttv. 120. § (1) bek.]. Ha nem a 10. fizetési fokozatban lenne az érintett, hanem a 8. fizetési fokozatban a Kttv. 120. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján, akkor is a főtanácsos 11. fokozatba kellene sorolni a köztisztviselőt? Vagyis ebben az esetben három fizetési fokozatot lépne előre a szakvizsga teljesítése miatt? A jogszabály a fizetési fokozatot és a besorolási fokozatot együttesen kezeli, így viszont a megfelelő számú közszolgálati jogviszonyban töltött idő teljesítése nélkül lépne egy besorolási fokozatot is.
46. cikk / 405 Szülői szabadság igénybevétele – átmeneti szabály az érvényesítéséhez
Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (4a) pontja szerint a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az Mth. 19/F. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki. Ez alapján kérdésem, hogy ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 3-án töltötte be a harmadik életévét, és – az előzetes bejelentési határidő betartásával – 2023. június 12-én kéri írásban a szülői szabadság kiadását 44 munkanapra 2023. június 29-től, akkor a munkavállaló jogosult-e 44, vagy csak 2 munkanap szülői szabadságra?
47. cikk / 405 Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség
Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.
48. cikk / 405 Német állampolgár külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?
49. cikk / 405 Béren kívüli juttatások egységessége
Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
50. cikk / 405 Cafeteria-túlfizetés visszakövetelése
Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?
