Kinevezés egyoldalú módosítása

Kérdés: Közalkalmazottként egy szociális intézetben vagyok gépkocsivezető, egy tizenhét személyes kisbuszt vezetek immáron tizenhét éve. Elrendelheti-e a munkáltatóm, hogy a jövőben karbantartóként foglalkoztat, és csak esetenként kell vezetnem?
Részlet a válaszából: […] ...tagadhatja meg a karbantartó munkakörben való munkavégzésre kötelező munkáltatói utasítást.Ha az egyoldalú módosítással Ön nem ért egyet, jogosult harminc napon belül keresetet előterjeszteni a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál [Mt. 287. § (1) bek. a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó munkarend bevezetése egy szervezeti egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi közszükségletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.
Részlet a válaszából: […] ...szakképesítéshez kötött munkakörre irányadó D fizetési osztályba,– 54-es azonosító számú szakképesítéssel az ea) pont szerint az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörre irányadó E fizetési osztályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...okát a felek nem hárítják el (pl. az intézményvezető nagyon rövid időn belül megszerzi az intézményvezetéshez előírt egyetemi diplomáját) [Mt. 29. § (1) bek.]. Ezen túlmenően a munkáltató a kinevezés érvénytelenségéből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Egészségügyi menedzser bére

Kérdés: Közalkalmazottként a járóbeteg-szakellátásban dolgozom, egészségügyi menedzseri munkakörben. 2013-ban okleveles egészségügyi menedzserként végeztem mesterképzés keretében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán, ennek megfelelően felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezem (az alapdiplomám nem egészségügyi diploma). Figyelemmel az Eütev. tv-re, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete szerinti ágazatspecifikus munkakörök felsorolására, valamint 256/2013. Korm. rendelet irányadó rendelkezéseire, arra szeretnék választ kapni, hogy mint felsőfokú egészségügyi menedzseri végzettséggel rendelkező közalkalmazott, jogosult vagyok-e az egészségügyi-egészségügyben dolgozók ágazati béremelésére? A 356/2008. Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete ágazatspecifikus munkakörök között a 12. pontban említi az egészségügyi menedzsert, de a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete nem nevesíti.
Részlet a válaszából: […] Az Eütev. tv. 11/A. §-ának (1) bekezdése az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti bér- vagy illetménymegállapítást egyfelől az egészségügyi dolgozóknak, másfelől a kormány által rendeletben meghatározott, egyes, az egészségügyben munkát vállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Írásbeli figyelmeztetés – hat hónap késéssel

Kérdés: 2016. szeptember 30-án lopás miatt hat dolgozóból négyet (rokonok) elküldtünk közös megegyezéssel. A megmaradt két munkavállalónak fegyelmit ígértünk írásban – mivel ők is részt vettek a lopásban –, de eddig még nem kapták meg, viszont a kettőből az egyik (benzinkúti eladó) stílusa egyre szemtelenebb. Megkaphatja-e az írásbeli figyelmeztetést még a régi lopásokkal kapcsolatban, vagy már elévült a dolog?
Részlet a válaszából: […] Az írásbeli figyelmeztetés nincs határidőhöz kötve, ám jellegéből eredően az alapjául szolgáló kötelezettségszegés időpontjához képest nem lehet jelentősen később közölni. Minél hosszabb idő telik el a kötelezettségszegés után, annál kevésbé indokolt miatta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkavállalói felmondás egy jobb állás reményében

Kérdés: A férjem felmondott a munkahelyén egy jobb munkalehetőség miatt. Közben kiderült, hogy semmi sem igaz az új munkahely ígéreteiből. Ezt követően kapott egy újabb állásajánlatot, ami csak több hónap múlva lesz aktuális, addig azonban maradna a régi cégnél. Mit tegyen, hogy ne kelljen újra ledolgoznia a felmondási időt, illetve annak elkerülése érdekében, hogy ne "csússzon le" egy jobb munkalehetőségről?
Részlet a válaszából: […] ...Erre bármikor sor kerülhet, lehet azonnali hatályú, és szólhat egy tetszőleges későbbi időpontra is. Ehhez is a munkáltató egyetértésére van szükség, és kizárólag a belátásától függ, hogy ezt megadja-e vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Kerekítés a szabadság számításánál

Kérdés: 2016 novemberében munkahelyet váltottam, és sajnálatos módon a két munkáltató között elveszett egy szabadnapom. Az előző munkahelyemen 2016. november 4-ig dolgoztam, a jelenlegi munkahelyemre pedig 2016. november 7-től vagyok bejelentve. A két időpont között egyetlen hétvége (48 óra) telt el, ami hivatalosan nem tartozik egyik munkáltatóhoz sem. Ez az esetek 99%-ában nem okoz problémát, nekem azonban többszörösen is: egyrészt elestem a hétvégi hazautazási költségtérítéstől (ez a kisebbik baj), másrészt a kerekítés szabályai miatt elveszett egy nap szabadságom. (Az egyik munkahely a 19,4 napot, a másik pedig a 3,45 napot kerekítette lefelé.) Mi a gyakorlat ebben az esetben, hogyan tudnám érvényesíttetni a nekem járó 23. nap szabadságomat?
Részlet a válaszából: […] Az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak. Így jogszerűen jártak el a munkáltatók, amikor egyrészt a november 4-ig fennálló, másrészt a november 7-én kezdődő munkaviszonyban a szabadságot időarányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság

Kérdés: Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb...", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst. szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...gyermek után járó pótszabadság munkajogi jogintézmény, ezért a jogosultsági szabályokat az Mt. határozza meg. Egyetértve a kérdező érvelésével, az Mt. 118. §-a több feltételhez köti a pótszabadságban való részesülést, ezek egyike a gyermek életkora. A 118...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Munkáltatói késedelem a munkaköri leírás átadásával kapcsolatban

Kérdés: Most kaptam meg a munkaköri leírásomat, de itt dolgozom már pár éve. A papíron 2014-es dátum szerepel. Köteles vagyok aláírni? Ha nem írom alá, mi lesz a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...napon vette át. Aláírásával pedig csak az átvétel tényét igazolja, nem a keltezést, vagy magát a tartalmat, amivel esetleg nem is ért egyet. Abból a szempontból is célszerű ekként eljárnia, mert önmagában a tájékoztatás átvételének megtagadása nem befolyásolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.
1
24
25
26
48