475 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Új iskolaigazgatót választ a fenntartó. Hogyan lehet leváltani vagy felmenteni az igazgatóhelyetteseket 5 év előtt?

Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?

Kérdés: Közalkalmazottként egy szociális intézetben vagyok gépkocsivezető, egy tizenhét személyes kisbuszt vezetek immáron tizenhét éve. Elrendelheti-e a munkáltatóm, hogy a jövőben karbantartóként foglalkoztat, és csak esetenként kell vezetnem?

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.

Kérdés: Közalkalmazottként a járóbeteg-szakellátásban dolgozom, egészségügyi menedzseri munkakörben. 2013-ban okleveles egészségügyi menedzserként végeztem mesterképzés keretében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán, ennek megfelelően felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezem (az alapdiplomám nem egészségügyi diploma). Figyelemmel az Eütev. tv-re, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete szerinti ágazatspecifikus munkakörök felsorolására, valamint 256/2013. Korm. rendelet irányadó rendelkezéseire, arra szeretnék választ kapni, hogy mint felsőfokú egészségügyi menedzseri végzettséggel rendelkező közalkalmazott, jogosult vagyok-e az egészségügyi-egészségügyben dolgozók ágazati béremelésére? A 356/2008. Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete ágazatspecifikus munkakörök között a 12. pontban említi az egészségügyi menedzsert, de a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete nem nevesíti.

Kérdés: 2016. szeptember 30-án lopás miatt hat dolgozóból négyet (rokonok) elküldtünk közös megegyezéssel. A megmaradt két munkavállalónak fegyelmit ígértünk írásban – mivel ők is részt vettek a lopásban –, de eddig még nem kapták meg, viszont a kettőből az egyik (benzinkúti eladó) stílusa egyre szemtelenebb. Megkaphatja-e az írásbeli figyelmeztetést még a régi lopásokkal kapcsolatban, vagy már elévült a dolog?

Kérdés: A férjem felmondott a munkahelyén egy jobb munkalehetőség miatt. Közben kiderült, hogy semmi sem igaz az új munkahely ígéreteiből. Ezt követően kapott egy újabb állásajánlatot, ami csak több hónap múlva lesz aktuális, addig azonban maradna a régi cégnél. Mit tegyen, hogy ne kelljen újra ledolgoznia a felmondási időt, illetve annak elkerülése érdekében, hogy ne "csússzon le" egy jobb munkalehetőségről?