Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszából: […] ...lévő munkaköri alkalmasságról szóló orvosi vélemény első- vagy másodfokú-e. Amennyiben az előbbiről van szó, és Ön azzal nem ért egyet, lehetőség van arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján annak kézhezvételétől számított 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] ...pedig felsőfokúnak kell tekinteni. E szakképesítéssel tehát a Kjt. 60. §-a (1) bekezdésének ea) pontjában foglalt szabály, az "egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítésnek, felsőoktatási szakképzésben szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkavállalói találmány – szolgálati vagy alkalmazotti

Kérdés: Egy kft.-nél dolgozom mint villanyszerelő, ahol több nagy teljesítményű kompresszort használnak, melyek hővédelemmel nem rendelkeznek. A folyamatos használat miatt a túlmelegedésük nagy károkat és a kompresszor meghibásodását okozzák. Az általam kidolgozott elektromos hővédelem, mely akár utólag is beszerelhető, megakadályozná ezt. Mivel a kereskedelemben jelenleg kapható egyetlenegy nagy teljesítményű kompresszoron a hővédelem nincs megoldva, így "termékem" találmánynak vagy újításnak számít-e?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, az újításokról szóló 63/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 2003. január 1-je óta nem hatályos. Ezzel az újítás mint jogintézmény is hatályát vesztette, amit az indokolt, hogy idejétmúlttá vált: az "újítói jog" nem iparjogvédelmi jog, az újításhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.
Kapcsolódó címke:

Ciklus végén – a főállású polgármester szabadsága

Kérdés: Főállású polgármester szabadságának a ciklus végén történő megváltása kapcsán kérem szíves álláspontjukat. A polgármester szabadságát a képviselő-testület a beterjesztett ütemterv szerint minden év februárjában hagyta jóvá. Ilyenkor göngyölítetten megjelenik az előző évek ki nem adott (ki nem vett) szabadsága is. Amennyiben jelen ciklus végén újraválasztják a polgármestert, kifizetendő-e számára az ún. szabadságmegváltás? Az előző ciklus végén kifizettük. Amennyiben megszűnik a jogviszonya (nem választják újra), milyen időpontban lehet a szabadságot kifizetni, amennyiben már nyugdíjas, akkor is a 40 nap letelte után van rá lehetőség? A képviselő-testület határozatban döntsön-e az ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül fordulhat a bírósághoz, amennyiben azzal esetleg nem értene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Védett tisztségviselők – létszámszámítás több szakszervezet esetén

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltatónak a tisztségviselőt érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] ...hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével – egyetlen, itt most nem ismertetendő és nem releváns esetet kivéve – perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szabadság iránti igény érvényesítése a munkáltató személyében bekövetkező változást követően

Kérdés: Jogutódlás esetén a munkáltató által nyilvántartott háromévi szabadságból igénybe nem vett szabadság teljes mértéke fennáll-e az új jogutód munkáltatónál is a munkavállalók tekintetében, avagy csak a jogutódlás időpontjának évében a szabadság időarányos része illeti meg a munkavállalókat? Melyik munkáltató, a jogelőd vagy a jogutód köteles a három évre járó, nyilvántartott szabadságot megváltani a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...– a korábbi fogalmak szerinti jogutódlást – megelőzően esedékessé váltak, az átadó (jogelőd) és az átvevő (jogutód) munkáltató egyetemlegesen felel, feltéve, hogy a munkavállaló igényét az átszállástól számított egy éven belül érvényesíti. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Baleset üzemisége – ha a munkáltató nem ismeri el

Kérdés: A munkahelyemen készterméket készítettem elő szállításra. A munkatársam hozzám szólt, és ahogy fordultam, megroppant a térdem. Fájdalmam nem múlt el, így elmentem az orvoshoz, aki gyűrűs porcsérülést állapított meg, és javaslatot tett a műtétre. 4-es kóddal az orvos táppénzre vett. A tb-ügyintéző küldött egy nyilatkozatot, hogy írjam meg, mi történt. A munkavédelmi előadó szerint ez nem üzemi baleset. A munkáltatóm jól járt-e el vagy sem, mikor nem ismerte el a balesetem üzemiségét?
Részlet a válaszából: […] ...határozatot hoz, amit közölnie kell a biztosítottal, azaz Önnel [Ebtv. 64. § (1), (5) bek.]. Amennyiben ezzel a határozattal nem ért egyet, Ön mint ügyfél, fellebbezéssel élhet [Ákr. 116. § (1) bek., Ebtv. 76. §]. Ezek alapján javasoljuk, hogy ha nem ért egyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szakszervezeti hozzájárulás határidejének kezdete – a közlés jelentősége

Kérdés: A szakszervezet székhelyére és a szakszervezeti elnök lakhelyére is megküldtük a hozzájárulást kérő levelet a munkaviszony-megszüntetéshez. Az elnöknek küldött levelet pár nappal korábban vették át, mint a székhelyre küldött levelet. Melyik kézbesítési időponttól kell számítani a válaszadási határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatásához [Mt. 273. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Pedagógus munkaideje a nyári szünet alatt – tanítás nélküli munkanapok

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szabadságát általában a tanítási szünetekben kell kiadni, de szabadságuk nem "fedi le" a tanítási szünet teljes időtartamát. Vagyis a nyári szünet alatt is lehet a pedagógusnak munkavégzési kötelezettsége, ezek az ún. tanítás nélküli munkanapok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.
1
18
19
20
48