Találati lista:
391. cikk / 437 Munkaszerződés-módosítás székhelyváltozás esetén
Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?
392. cikk / 437 Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
393. cikk / 437 Leltárhiány megállapítása
Kérdés: Cégünk leltárfelelősségi megállapodást kötött egy munkavállalóval. A leltározás során kiderült, hogy jelentős hiány áll fenn. A munkavállalók elmondták, hogy a vezető több alkalommal vitt el készletet, amit nem vezetett be a könyvekbe; ennek értéke mintegy 520 000 Ft. Ilyen esetben hogyan járunk el helyesen? A hiány teljes összegét meg lehet téríttetnünk a leltárfelelős munkavállalóval – aki a vezető beosztottja –, vagy le kell vonnunk a vezető által okozott kárt?
394. cikk / 437 Ha költözik a cégközpont
Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
395. cikk / 437 Létszámstop – a helyettesítők közszolgálati jogviszonya? (II.)
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, egy GYES-en (fizetés nélküli szabadságon) lévő kolléganő helyére vettek fel határozott időre. Mi lesz a létszámstoppal az állásommal?
396. cikk / 437 Szabadságfelhalmozódás GYES-ről való visszatérés esetén
Kérdés: Munkavállalónk 2002-ben szülte első gyermekét, azóta szült még kettőt úgy, hogy folyamatosan szülési, majd fizetés nélküli szabadságon (GYED, GYES) volt. Szeptembertől kíván visszatérni a munkába. Kérdésünk: hány év fizetett éves szabadság halmozódott fel számára a távol töltött kilenc év alatt? Mire kell még odafigyelnünk e szabadságok kiadásakor?
397. cikk / 437 Zöldség – a természetbeni munkabér megállapíthatósága
Kérdés: Zöldségesként egy alkalmazottat foglalkoztatok 4 órás részmunkaidőben. Mennyi lehet a neki juttatott természetbeni munkabér? Lehet-e ez például vitamindús zöldség és gyümölcs?
398. cikk / 437 Hátrányos helyzetű személy fogalma
Kérdés: Közúti fuvarozási cégünk képzési megállapodást kötne a munkaügyi központtal olyan álláskereső képzése tekintetében, aki a képzés eredményeként az általunk megkívánt kategóriájú vezetői engedélyt szerezné meg, és ezt követően munkaviszony keretében foglalkoztatnánk. Úgy tudjuk, hogy hátrányos helyzetű személy esetében nagyobb mértékű támogatást nyújt a munkaügyi központ a képzés költségeihez, a jogszabályban viszont nincs meghatározva, hogy kit kell hátrányos helyzetű személynek tekinteni.
399. cikk / 437 Szabadnap a munkaszüneti napi munkáért?
Kérdés: Alkalmazottaink a kórházban hathavi munkaidőkeretben és három műszakos munkarendben dolgoznak. A munkaszüneti napon beosztás szerint dolgozók a havi díjazásukon felül megkapják a munkaszüneti napra járó 100%-os bérpótlékot is. Jár-e plusz szabadnap is részükre?
400. cikk / 437 Rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó pótszabadsága
Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?
