Munkaviszony után – megbízási jogviszony?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
Részlet a válaszából: […] ...lehet. Az Irányelvben meghatározott szempontokelemzését mindig a munkavégzésre irányuló konkrét tevékenység vonatkozásában,egyedi jelleggel kell elvégezni, a jogviszony tényleges tartalmi elemeinekátfogó vizsgálatával.Olyan tevékenység esetében, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] ...alól mentesítési időszakot nevezzük felmentési időnek. A felmentésiidő legalább felét – vagyis a felmondási idő legalább egynegyedét – amunkavállaló kívánságának megfelelő időben és részletekben kell kiadni. Afelmentési időre a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aszabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy aszemélyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatásmegszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek

Kérdés: Rendkívüli felmondással élhetünk-e, ha alkalmazottunk egy másik, hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkezik, bár ott nem dolgozik, nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya? Kérdésünk: mindez önmagában összeférhetetlen helyzetet eredményez-e nálunk fennálló munkaviszonyával kapcsolatban? Kerülő úton tudtuk meg alkalmazottunk társasági tagságát, ezt a tényt elfelejtette közölni. Munkáltatóként megszüntethetjük-e munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges személyes közreműködés,mert ez a társaság működésének konkrét feltételeiből szükségképpen következhetis (pl. egyedüli tulajdonos a munkavállaló).Személyes közreműködés hiányában nem tekinthető amunkavállaló társasági tagsága a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságkiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – amunkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét ugyanakkor – amunkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésénekmegfelelő időpontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Leltárfelelős helyettesítése

Kérdés: Munkáltatómmal 2008 tavaszán leltárfelelősségi megállapodást kötöttem a bolt raktárkészletének kezelésére. A nyári szabadságomról visszatérve a vezetőm tájékoztatott, hogy a raktárban helyettesítettek, amit meglepődve vettem tudomásul. Most az őszi leltározás során kiderült, hogy 600 000 Ft értékű termék hiányzik. Az összeget a munkáltatóm egyedül rajtam követeli a leltárfelelősségi megállapodásra hivatkozva, de én nem tartom ezt jogosnak. Mire hivatkozhatok?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló az általános kárfelelősségi alakzatokkalellentétben a leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodás megkötése eseténvétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. A leltárhiány az értékesítésre,forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...számított átlaga jár [Mt. 152. § (1) bekezdés]. Kisséleegyszerűsítve: az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett illetmények szolgálnak [Mt. 152. § (4) bekezdés].Mivel az étkezési juttatás nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Szakképzettséget igénylő munkakör megállapítása

Kérdés: Szakképesítéssel rendelkezők garantált bérminimumának alkalmazása kötelező-e annál a munkavállalónál, aki takarítói munkakörben van alkalmazva, s most OKJ-s tanfolyamon takarítói szakképesítést szerzett? Tudomásom szerint törvény nem írja elő, hogy munkaköréhez ez a szakképesítés kötelező. A munkáltató sem tette kötelezővé a képesítés megszerzését, meglétét. Tehát egyedül csak a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy figyelembe veszi-e ezt a képesítést vagy sem.
Részlet a válaszából: […] A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőlegszakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részéremegállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma 2008. január 1-jétől2008. december 31-iga) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába

Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...Ebtv. 42/B. §-a értelmében a gyermekgondozási díj (GYED)legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), illetőleg az annakmegfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévénekbetöltéséig jár. A TGYÁS a szülési szabadságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Utazási idő – jár-e tartamára díjazás külföldi kiküldetés esetén?

Kérdés: Ha a munkavállaló külföldi kiküldetése alkalmával az utazás hétvégére (pihenőnapra) esik, de munkát aznap nem végez, milyen pótlékra jogosult a hétvégi utazás idejére?
Részlet a válaszából: […] ...eső utazási időre a munkavállaló nemjogosult az Mt. alapján sem munkabérre, sem bérpótlékra.Az Mt. 105. § (8) bekezdése rendelkezik egyedül általánosanmind a belföldre, mint pedig a külföldre irányuló kiküldetésről: eszerintkiküldetés esetén a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
38
39
40
41