Találati lista:
311. cikk / 405 Vezetői megbízások a közalkalmazottaknál
Kérdés: A könyvtárban mint munkáltatónál a határozatlan idejű vezetői megbízások a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a alapján 5 évig terjedő határozott idejűvé alakultak át. Mi a helyzet az újonnan kinevezettekkel? Ha az a vezető, akinek a vezetői munkaköre kötelezően 5 éves határozott idős vezetői megbízássá alakult át, 3 év múlva nyugdíjjogosult lesz, fel lehet-e menteni? Kell-e részére valamilyen kompenzációt fizetni?
312. cikk / 405 Kölcsönzött munkavállalók szabadságának késedelmes kiadása
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég nevében írok. Néhány kölcsönzött munkavállalót tavaly január 1-jétől kölcsönöztünk ki egy kölcsönvevőhöz, és a szerződésünk alapján neki kellett kiadni a munkavállalóknak a szabadságot. Idén március 25-tel a kölcsönvevő megszüntette a munkaerő-kölcsönzési szerződést. Ekkor derült ki, hogy a munkavállalók jelentős részének a tavalyi szabadsága sem lett kiadva, és sokuknak több szabadsága van még, mint amennyit március 31-ig ki lehet adni; így a tavalyi szabadságok egy részét bizonyosan április 1-jét követően fogjuk majd mi kiadni. Mit tegyünk ilyen esetben, mire lehet hivatkozni egy munkaügyi ellenőrzés során? Talán mondanom sem kell, hogy sem nekünk, sem a kölcsönvevőnek nincs kollektív szerződése.
313. cikk / 405 Szégyenlista későknek?
Kérdés: A munkaidő nálunk hivatalosan 9-től 5-ig tart, azonban elvárás a kollégákkal szemben, hogy legkésőbb háromnegyed 9-kor beérjenek az épületbe, és ne a munkaidőben kezdjék összekészíteni a reggelijüket, főleg ne 9 után kapcsolják be a számítógépeiket. A kollégák ösztönzése érdekében egy új intézkedést tervezünk bevezetni, amelynek a lényege, hogy a portaszolgálatot teljesítő kolléga minden reggel felírná azon munkatársak nevét, akik az elvárás szerinti érkezési időt nem tartják be, és ezt a listát utána elektronikusan is körbeküldenénk a munkatársak között, illetőleg kifüggesztenénk a bejáratnál. Egy-két listán történő szereplés után nyilván elszégyellné magát minden érintett. Kérdésünk, hogy megvalósíthatjuk-e ezt az elképzelést anélkül, hogy az jogszabályi előírásba ütközne?
314. cikk / 405 Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása
Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
315. cikk / 405 Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete
Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
316. cikk / 405 Szabadság vagy betegszabadság?
Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?
317. cikk / 405 Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén
Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk előfizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
318. cikk / 405 Illetménykompenzáció egyedülállóknak is?
Kérdés: A 352/2010. Korm. rendelet szövegéből arra a következtetésre lehet jutni, hogy nem jogosult a kompenzáció igénybevételére az, aki egyedülálló, vagy akinek a házastársa, élettársa munkanélküli. Igaz ez?
319. cikk / 405 Szabadság – évente három munkanap előzetes engedély nélkül?
Kérdés: Az Mt.-ben van egy olyan szabály a szabadság kiadása körében, amely szerint a munkáltató évente három munkanapot köteles biztosítani a munkavállaló kérésére, figyelmen kívül hagyva a bejelentési határidőre vonatkozó szabályt. Ennek alapján megteheti-e a munkavállaló azt, hogy a munkáltató előzetes tudomása és tájékoztatása nélkül, bármely különösebb ok híján három napon át nem jelenik meg a munkahelyen, pusztán egy rövid szöveges üzenetet továbbít, amely szerint a három nap leteltét követően felveszi ismét a munkát?
320. cikk / 405 Kizárólagos őrizet átvett dolgok esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónk termékkoordinátori munkakörben dolgozik. Feladata, hogy a cég egyik telephelyére egyedileg legyártott termékmintákat vigyen ki, ahol az alapján meghatározott mennyiségű terméket legyártanak. Az így legyártott termékeket azután a munkatársunk helyben jegyzék alapján átveszi, ellenőrzi, és előre meghatározott tárolóban elzárva a jegyzékkel együtt visszaküldi a központba, ahol azt átveszik, és ellenőrzik a jegyzéken és a tárolóban szereplő mennyiséget. A tároló biztonságos, csak a munkatársunk és a központi átvevő tudja sérülésmentesen kinyitni. A legutóbbi termék esetében a munkatárs által a jegyzék szerint átvett termékekhez képest kevesebb volt a tárolóban. A céget jelentős kár érte, amit szeretnénk megtéríttetni a munkatárssal, mivel utoljára nála voltak a termékek, és csak nála tűnhettek el. Van erre lehetőségünk?
