1380 talált cikk a foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: A Pmtv. 2014. október 12-i hatályon kívül helyezését követően melyik jogszabály szabályozza a polgármester munkaidejét, szabadságát, fegyelmi és kártérítési felelősségét, egyéb juttatásait stb.?

Kérdés: Polgármester részére szabadságmegváltást szeretnénk kifizetni. Az elmúlt ciklusban 65 nap ki nem vett szabadsága keletkezett. Tekintettel arra, hogy újraválasztották, ez ideig nem foglalkoztunk a kérdéssel. Ugyanakkor, a szintén újraválasztott főpolgármester vagyonnyilatkozatában megjelent egy szabadságmegváltás jogcímén kapott milliós tétel. Milyen jogalapot lehet ez ügyben használni és általa a kifizetést realizálni?

Kérdés: Megfelelő az a gyakorlat, ha az alkalmi munkavállalóval három napra kötünk szerződést, 12; 0; 12 órás beosztással, a munkaideje reggel hattól este hatig tart? Véleményük szerint ilyenkor is kellene számára rendkívüli munkáért pótlékot fizetni?

Kérdés: Kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akik alkalmi munkavégzés keretében dolgoznak nálunk. A kölcsönbeadótól rendszeresen megkapjuk a munkavállalók adatait, annak érdekében, hogy az Art. szerinti bejelentést teljesítsük. Véleményünk szerint viszont ezt a foglalkoztatást nem kell bejelenteni, hiszen az alkalmi munka lényege éppen az, hogy eseti jelleggel, egy-egy napokra áll munkaviszonyban a munkavállaló. Ha a kölcsönvevőnek is teljesítenie kellene a bejelentési kötelezettséget, akkor ezzel épp az alkalmi kikölcsönzéshez kötődő előnyök szűnnének meg. Kérem véleményüket a kérdésben!

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében szereplő "legalább 6 év szakmai gyakorlat" milyen fokú iskolai végzettséggel ellátott, milyen munkakörökben szerezhető meg? Erre a törvény nem tér ki. A kérdésünk az, hogy a felsőfokú szakirányú végzettséghez kötött pedagógus-munkakör ellátásához elfogadható-e a korábban középfokú végzettséggel (gazdasszony, élelmezési raktáros) ellátott munka gyakorlatként? Vagy a törvényalkotó itt a hitoktatóként, nyelviskolai oktatóként megszerzett gyakorlatra gondol, vagyis a Kjt. hatálya alá nem tartozó munkaviszonyban megszerzett pedagógiai gyakorlatra?

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.

Kérdés: A munkáltatónál a létszám 8-10%-ának megfelelő kölcsönzött munkavállaló dolgozik. Ezeket a munkavállalókat viszonylag hosszabb ideje foglalkoztatják általában a határozott idejű munkaszerződésük folyamatos "meghosszabbítgatásával". Ez azt jelenti, hogy a lejárt határozott idejű munkaszerződést újrakötik. A kölcsönzött munkavállalóknál az a probléma merült fel, hogy esetükben hogyan kell alkalmazni az Mt. 214. §-a (2) bekezdésének, valamint az Mth. e témában érvényes előírásait. Az Mth. előírása szerint az Mt. 214. §-ának (2) bekezdését a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell úgy, hogy ilyen esetben a kikölcsönzés kezdő időpontjának dátuma 2011. december 1. Miután az átmeneti rendelkezés kifejezetten kiemeli a határozatlan időre szóló esetet, a törvény alkalmazása során felmerült, hogy a folyamatosan meghosszabbított – mindig határozott időre kötött – munkaszerződéses jogviszony ideértendő-e? Az érintett kölcsönzött munkavállalók első munkaszerződéseit 2009. december 1-jén, illetve 2010. január 1-jén kötötték meg.

Kérdés: A Rehab-tv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a huszonöt főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotát jellemzően az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított orvosi vélemény/határozat tanúsítja. Ezen okiratok igazolják, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképességű személynek minősül, így ez alapján tudja a munkáltató figyelembe venni az adókötelezettség megállapítása során a munkavállalót. A kérdés e tekintetben arra a határozati megállapításra irányul, hogy némely esetekben e dokumentumokban az egészségi állapot kialakulásának időpontja is feltüntetésre kerül. Ezen időpont természetszerűleg megelőzi a határozat keltét, ezért a munkáltató számára kérdés, hogy az adott évi adó megállapításakor mely időponttól kezdődően számolhat a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesüléssel az adott munkavállaló esetében: a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontjától, vagy a határozat keltétől?

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.

Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére – ami több mint 15 nap – a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.