1380 talált cikk a foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.

Kérdés: Véleményünk szerint a 2251-es válasznál egy nagyon fontos momentum kimaradt, tekintettel a 1700/2012. Korm. határozatra. E határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szól, és ennek 1.1. és 1.6. pontja sajnos nagy valószínűséggel nem teszi lehetővé a kérdező munkáltatójánál történő továbbfoglalkoztatást. Bár hozzá kell tennem, hogy mi sem ismerünk a témával kapcsolatos minden információt.

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoztam egy gyárban, egy hete sajnos megsérültem árupakolás közben, gipszben van a lábam, nem tudok dolgozni még 4-5 hétig. Szóltam a munkáltatónak, hogy ilyenkor fizetnek-e valamit a gyógyulás idejére, illetve hogy egyezzünk meg valamilyen kártérítési összegben. Ők elzárkóztak, és azt mondták, az egyszerűsített foglalkoztatásban baleset esetén nem jár semmi. Bele kell nyugodnom ebbe a válaszba?

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat, és egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy az egyik munkavállalónkat adatrögzítési hiba miatt egy nappal későbbi időpontra jelentettük be, mint amelyik napon ténylegesen munkát végzett. Ezt követően még több alkalommal is dolgozott alkalmi munka keretében, az azokra vonatkozó bejelentések már helyesek voltak. Mit érdemes ilyen esetben tenni, illetve mit jelent a munkaviszony szempontjából a hibás bejelentés?

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?

Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ennek következtében a munkáltatója nem foglalkoztatja, munkabért sem fizet részére, és egyúttal arról tájékoztatta, hogy alkalmatlanságra hivatkozással nem fogja munkáltatói felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. A munkáltató valóban nem köteles ebben az esetben munkabért fizetni, és nem kötelezhető a munkaviszony megszüntetésére sem? Abban az esetben, ha nem foglalkoztatják továbbra sem, hogyan és ki által szüntethető meg jogszerűen a munkaviszony?

Kérdés: Fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szakképzettség nélküli segédápolóként az Egészségügyi Szakdolgozói Kamarában tagsággal nem rendelkező személyeket lehet-e alkalmazni?

Kérdés: Egyik munkavállalónk 12 órás munkaidő-beosztásban dolgozik. Édesanyja halála miatt két nap távollétet kért, ami az Mt. alapján meg is illeti. A 12 órás beosztás mellett hogyan kell értelmezni a "két munkanap" kitételt, és hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkabérét?