972 talált állásfoglalás a felmondás kifejezésre

Kérdés: Az új Mt. szigorítja a munkaerő-kölcsönzés szabályait. Úgy tudjuk, a kölcsönzött munkavállalóknak is járni fog végkielégítés, és a csoportos létszámcsökkentés során is figyelembe kell őket venni. Kérem, tájékoztassanak arról, hogyan változnak a munkaviszony megszüntetésének szabályai kölcsönzésnél, mert kalkulálni szeretnénk a várható költségeket!

Kérdés: Ha 2012. június 1-jével határozott idejű munkaszerződést kötünk 6 hónapos tartamra, erre milyen hatással lesz a 2012. július 1-jén hatályba lépő törvény (új Mt.)? Például négy hónap elteltével meg lehet ezt a szerződést szüntetni az új Mt. 66. §-a (8) bekezdésének b) pontja alapján a munkavállaló képességeire alapított okból?

Kérdés: Az új Mt. 195. §-a bevezeti a több munkáltatóval létesített munkaviszonyt. Cégcsoportként működünk, tervezzük, hogy egyes munkavállalókkal több tagtársaság kötne együtt munkaszerződést, kihasználva ezt az új lehetőséget. Segítségüket kérem annak értelmezéséhez, hogy a munkáltatók és a munkavállaló hogyan tudják felmondani ezt a típusú munkaviszonyt? A törvény szerint e munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármely munkáltató jognyilatkozata megszünteti. Tehát elég, ha csak az egyik munkáltató mond fel? A munkavállaló felmondhat csak az egyik munkáltatónak, vagy egyszerre kell az összesnek?

Kérdés: Előreláthatóan 2012 augusztusában eladjuk az egyik telephelyünket egy másik cégnek. A telephelyen dolgozó munkavállalók munkáltatói jogutódlással átkerülnek egy másik céghez. Az üzleti partnerünk szeretne mindenkit megtartani, és tovább folytatni a termelést, de attól tart, hogy a munkavállalók nem akarnak majd az új munkáltatónak dolgozni. Előfordulhat-e, hogy a munkavállalók a jogutódláskor arra hivatkozva mondjanak fel, hogy nem szimpatikus nekik az új munkáltató?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYED-en van, de már most bejelentette, hogy szeptemberben szeretne visszajönni dolgozni, mert akkor a gyermeke majdnem kétéves lesz. Időközben a munkakörét betöltöttük egy új munkavállalóval, akivel nagyon elégedettek vagyunk, ezért a jövőben is inkább vele szeretnénk dolgozni. Ilyen esetben fel tudunk-e mondani a visszatérő kismamának, vagy felmondási védelem alatt áll a gyermek hároméves koráig?

Kérdés: 2011. március 16-i keltezéssel kaptam meg a felmondásomat, amelyet 2011. március 21-én vettem át. Körülbelül két hete jutott a tudomásomra, hogy a jegyző, aki aláírta a felmondást, csak 2011. március 17-én került beiktatásra. Jogszabálysértésre hivatkozással fordulhatok-e a munkaügyi bírósághoz?

Kérdés: Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jog­utódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?

Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?

Kérdés: Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató más jogszabályra hivatkozva menti fel a munka alól, mint amire a munkavállaló kérte?