471 talált cikk a felmentés kifejezésre

Kérdés: 1976. október 7. napjától vagyok élelmezésvezető egy óvodában. Március 16-án voltam 62 éves, és még 183 nap szükséges a teljes nyugdíjazásomig. Ebben az esetben jár-e nekem a négy hónap felmentési idő, amit nem kell ledolgoznom?

Kérdés: Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva – felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött – közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt – a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva – nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!

Kérdés: Kórházi alkalmazott vagyok, néhány hónapja azonban táppénzre kényszerültem. Valószínűleg egy betegség folytán nem leszek már képes a korábbi munkám ellátására, ezért új munkát próbálok keresni. Szeretném tudni, hogy ha új munkát találok, akkor a táppénz alatt is megszüntethetem-e a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom? Ha igen, milyen módon?

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?

Kérdés: Háziorvosi ügyeletben dolgozó asszisztens készenléti jellegű munkakörben dolgozik. Amikor be van osztva, akkor délután 16 órától másnap reggel 8 óráig tart a munkaideje. Munkabére bérátalányban lett megállapítva. Nevezett munkavállaló bejelentette várandósságát. Az Mt. szerint éjszaka nem dolgozhat, asszisztensi munkakört reggel 8-tól nem tud biztosítani a munkáltató, mert ügyeletet lát el. Ha a munkáltató csak takarítói állást tudna felajánlani a munkavállalónak részmunka­időben, akkor az asszisztensi bérének arányos részével kell áthelyezni az új munkakörbe? Ha a munkavállaló nem fogadja el az új munkakört, akkor milyen bért kell részére fizetni? A felmentés idejére járó alapbér az ő esetében a megállapított bérátalánnyal fog megegyezni?

Kérdés: Munkavállalónkat behívták polgári védelmi szolgálati gyakorlatra, és emiatt három napig, összesen 36 órát nem tudott dolgozni. Miként kell elszámolni a díjazását és a távollétét?

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?

Kérdés: Egy köztisztviselő hölgy 2010-ben – még a Ktv. hatálya alatt – belépett a prémiumévek programba. A jogviszonya idén november 1-jén szűnne meg, mivel ekkor érné el a 40 éves szolgálati időt (ami a nők speciális korábbi nyugdíjba vonulásához szükséges). Most utóbb kérte a 40 éves jubileumi jutalma előrehozott kifizetését. Álláspontunk szerint ez nem illeti meg, mivel azt a Ktv. 49/E. §-ának (7) bekezdése kizárta. Ő perrel fenyegetőzik. Mi az ügyben a szerkesztőség álláspontja?

Kérdés: Az egyik vezetőnk értelmezése szerint az értékesítésben dolgozó kollégáinknak csak 30 óra a heti munkaideje, a fennmaradó 10 órára nem adhat ki neki a főnöke munkát, és nem is kérheti számon. Az érintett munkavállalók rugalmas munkarendben dolgoznak, hetente 30 órát kötelesek az irodában tölteni, hétfőtől péntekig 8 és 14 óra között. A munkaszerződés szerint egyébként teljes munkaidős munkavállalókról van szó. Adhat-e a rugalmas munkarendben dolgozó kolléga felettese utasítást, feladatot a nem kötött heti 10 órára? Ezeket a feladatokat számon is kérheti? A dolgozók által leadott jelenléti ívben kell-e jelezni a nem kötött 10 óra munkaidőt?