228 talált cikk az eltérő megállapodás kifejezésre

Kérdés: Az egyik régóta nálunk dolgozó munkavállalónk határozott idejű jogviszonnyal rendelkezett, azonban annak lejártát követően is tovább dolgozott anélkül, hogy új munkaszerződést kapott volna, mivel a közvetlen felettese arról biztosította, hogy a továbbiakban is szükség van a munkájára. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződést még nem kötötték meg vele, munkabért sem számfejtettek a részére. A munkavállaló most követeli a munkabérét. Jár-e neki munkabér annak ellenére, hogy nincs is munkaszerződése?

Kérdés: Az elmúlt hónapban kétnapos késéssel tudtuk kifizetni a munkavállalóinknak a munkabéreket. Tudtuk, hogy mikor tudunk fizetni, így ennek megfelelően késedelmi kamatot is utaltunk. Egy munkavállalónk viszont jelentkezett, hogy tartozását nem tudta emiatt időben befizetni, és 30 000 Ft kötbért kellett fizetnie. Ezt a kárt nekünk mint munkáltatónak meg kell térítenünk?

Kérdés: Telefonos ügyfélszolgálatunkra új kollégákat kerestünk, és úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők képességéről egy próbanap keretében győződünk meg. A meghallgatást követően behívtuk az alkalmas jelölteket, hogy a profilunkba tartozó termékeket egy próbamunkanapon kínálják az üzleti partnereink részére. A későbbi feladatuk is ehhez hasonló lett volna. A próbanap után munkaszerződést kötöttünk a két legrátermettebb munkavállalóval, azonban két másik elutasított jelölt perrel fenyegetett meg minket, és követelik az "elvégzett munka ellenértékét". Arra alapítják a követelésüket, hogy az általuk ajánlott termék egy részét a hívásokat követően megvásárolták a partnerek. Az eljárásunk alapján támasztható-e velünk szemben bármilyen igény? A munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyfélszolgálatos alkalmazottainknak egyáltalán nem jár jutalék az értékesítések után...

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?

Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?

Kérdés: A Munka Törvénykönyve 122. §-ának értelmezéséről érdeklődnék. Napi 8 óra munkavégzés esetén mennyivel nő meg a munkában töltött idő a munkaközi szünet miatt, 1 órával vagy 1 óra 20 perccel?

Kérdés: Amennyiben 2010. január 1-jén – újévkor – írtunk alá egy kollektív szerződést, amely ugyanazon a napon hatályba is lépett, mi a leghamarabbi időpont, amikorra fel lehet mondani a törvény szerinti 3 hónapos felmondási idővel?

Kérdés: Gépjárművezetőink a Kkt. hatálya alá tartoznak, tehát az Mt.-hez képest speciális munka- és pihenőidő-szabályok vonatkoznak rájuk. Az éjszakai időszakban végzett munka mást jelent az Mt. szerintinél (22-06 óra közötti munkavégzés), a Kkt. alapján ez a 0 és 4 óra közötti időszak. Kérdésünk, hogy esetükben az éjszakai pótlékra jogosító időszak csak a Kkt.-ben meghatározott éjszakai időszak, vagy a kedvezőbb Mt.-szabályok is irány­adók rájuk?

Kérdés: Az Mt. 149/A. § értelmében a munkavállalót rendes munkabérén felül 50%-os ún. vasárnapi bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a pihenőnapok összevonásával a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidejében kerül sor. Ha vasárnap a munkaidő-beosztás szerint nem 8 órát dolgozik a munkavállaló, hanem kevesebbet, a pótlékot igazítani kell-e a munkavállaló által ledolgozott időhöz, vagy pedig a napi 8 órára járó munkabér képezi annak alapját?

Kérdés: Több munkavállalónk eladóként dolgozik egy olyan boltban, ahol a vásárlók önkiszolgáló rendszerben férnek hozzá az áruhoz. A munkavállalókat rá akarjuk szorítani, hogy figyeljék a vevőket, mivel jelentős mennyiségű áru vész el naponta (feltételezhetően a vevők emelik el). Alkalmazhatunk-e ehhez leltárfelelősségi megállapodást?