Szabadságkiadás – munkaerő- kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönvevőként foglalkoztatunk több munkatársat is. Úgy tudom, hogy a szabadságkiadás rájuk vonatkozó rendelkezései megváltoztak október 31-vel. Kérdésem, jelenleg kinek kell, és hogyan lehet kiadni a szabadságot a kölcsönzött munkavállalóknak? A szabályok változása miatt egy ellenőrzés során mit vizsgálhatnak?
Részlet a válaszából: […] Az Alkotmánybíróság 67/2009. (VI. 19.) számú határozatábanmegállapította, hogy az Mt. 193/N. § (1) bekezdés második mondata – melyszerint a szabadság kiadásának időpontját a munkaerő-kölcsönzés keretébenfoglalkoztatott munkavállalóval, előzetes meghallgatása után,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselőjeszámára munkaidő-kedvezményt biztosítani. A munkaidő-kedvezmény mértékevalamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodáshiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Bérpótlék számítási alapja – a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?

Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
Részlet a válaszából: […] Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármelyikkérdésről rendelkezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet. Kivételesen akollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részébenmeghatározott szabályoktól – ha e törvény másképp nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a munkabérénfelül az Mt. 147. §-ában meghatározott bérpótlék és/vagy szabadidő, illetvepihenőnap (pihenőidő) illeti meg. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt -eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Elmaradt munkabér – a követelés érvényesítése

Kérdés: Azon munkaadók ellen, akik nem tesznek eleget a bérfizetési kötelezettségüknek, a munkavállalók csak peres úton szerezhetnek érvényt jogos követelésüknek? (Mivel ígérgetésen kívül mást nem kap az alkalmazott.) Tulajdonképpen tizenkét munkanapról szól a történet, ez lenne a jogos igényem. A bér kifizetésével a munkaadó részéről 29 naptári nap a késés a mai napig. Arra gondoltam, hogy az értéknek megfelelően nem foglalhatok-e le valamilyen tárgyat, amíg nem teljesítik a bér kifizetését? Mivel a kifizetendő bér nagysága nem túl nagy, így peres úton érvényt szerezni nem érdemes. Sajnos nem tartozom a gazdagok közé, így minden kis összegre szükségem van.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkabért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényespénznemben kell megállapítani [Mt. 154. § (1) bekezdés],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

GYES-en lévő munkavállaló – szerződés másik munkáltatóval

Kérdés: Egy dolgozónk jelenleg GYES-en van. Tudomásunkra jutott, hogy közben elhelyezkedett egy másik cégnél 8 órás munkaviszonyban, bár erről minket nem tájékoztatott. Jogszerű-e ez? Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A feleket a munkaviszonyban terheli az együttműködési kötelezettség(Mt. 3. §). Így a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során amunkáltató és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinekmegfelelően, kölcsönösen együttműködve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kollektív szerződés részleges felmondása

Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában -bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja [Mt. 39. §(1) bekezdés]. A kollektív szerződés felmondására vonatkozóan a törvény nemszabályozza a kollektív szerződés egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kölcsönzött szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselőjeszámára munkaidő-kedvezményt [Mt. 25. § (1) bekezdés], a szakszervezet tagjairészére pedig képzési célú rendkívüli szabadságot [Mt. 25. § (4) bekezdés]biztosítani. Mindkét időtartam alatt a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkavállalói felmondás – munkavégzés egy másik cégnél a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk felmondott, a felmondási idő alatt azonban már elkezdett dolgozni egy másik munkahelyen úgy, hogy munkavégzési kötelezettsége fennállt. Mikor ezt kifogásoltuk, azt mondta, vagy elmegy akkor betegállományba, vagy kiveszi a szabadságát. Kérdésem: milyen jogi lépéseket tehetünk a munkavállalóval szemben, mivel munkájára szükség lenne a felmondási idő alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (1) bekezdése szerint a határozatlan idejűmunkaviszonyt a munkavállaló rendes felmondással, indokolás nélkülmegszüntetheti. A munkavállaló rendes felmondása esetén – egy esetleges eltérőmegállapodás hiányában – köteles a teljes felmondási idő alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Vasárnapi pótlék – három műszakos munkarendben

Kérdés: A három műszakos, de nem megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében a vasárnapi munkavégzés során, ha a műszak vasárnap 22 órától hétfő reggel 6-ig tart, kell-e vasárnapi pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 149/A. §-a rendelkezik a munkavállalót megilletőbérpótlékról a vasárnapi munkavégzés esetére. E rendelkezés szerint vasárnapimunkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötvenszázalékosbérpótlék illeti meg – többek között akkor –, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
20
21