Kormánytisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idő

Kérdés: Néhány kormánytisztviselőnk jubileumi jutalma tavaly júliusban éppen a jogviszonyváltást követő napokban lett volna esedékes. Jelenleg többen keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bíróságra, arra hivatkozással, hogy a Ktjv.-nek a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit módosító rendelkezései – a jubileumi jutalomra jogosító idők indokolatlan lecsökkentésével – az Alkotmányba ütköznek. Véleményük szerint alkotmányos joguk van az elvégzett munkájuk ellenértékére, hiszen maga az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése szerint is "minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének", és jogellenes az a munkáltatói intézkedés, amely egy alkotmányellenes jogszabályra alapítva fosztotta meg őket a juttatásaiktól. Mire számíthatunk, valóban olyan szerzett jogról lehet szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...jutalomra. Egy döntés kapcsán az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: ajubileumi jutalom alapvetően nem a foglalkoztatott által végzett munkaellenértéke, ezért nem hozható kapcsolatba az Alkotmány 70/B. §-ával(495/B/2001 AB határozat). Továbbá az, hogy a törvényhozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Munkaidő-beosztástól eltérő munka – díjazási kérdések

Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?
Részlet a válaszából: […] ...126. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően amunkaidő-beosztásuktól eltérő, olyan rendkívüli munkavégzést teljesítenek,amelynek ellenértéke az Mt. 147. § (2) bekezdésének megfelelően 50%-osbérpótlék. Megjegyezzük, munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

"Próbamunka" – jogszerű az eljárás?

Kérdés: Telefonos ügyfélszolgálatunkra új kollégákat kerestünk, és úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők képességéről egy próbanap keretében győződünk meg. A meghallgatást követően behívtuk az alkalmas jelölteket, hogy a profilunkba tartozó termékeket egy próbamunkanapon kínálják az üzleti partnereink részére. A későbbi feladatuk is ehhez hasonló lett volna. A próbanap után munkaszerződést kötöttünk a két legrátermettebb munkavállalóval, azonban két másik elutasított jelölt perrel fenyegetett meg minket, és követelik az "elvégzett munka ellenértékét". Arra alapítják a követelésüket, hogy az általuk ajánlott termék egy részét a hívásokat követően megvásárolták a partnerek. Az eljárásunk alapján támasztható-e velünk szemben bármilyen igény? A munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyfélszolgálatos alkalmazottainknak egyáltalán nem jár jutalék az értékesítések után...
Részlet a válaszából: […] ...jogos érdekeinek védelmétbiztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására (jelen esetben példáularra, hogy az elvégzett munka ellenérték nélkül maradjon).A próbaidőt megelőző "próbamunka" keretében történőfoglalkoztatás minden jogszabályi alapot nélkülöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Bedolgozás vagy alkalmi munka?

Kérdés: Alkalmi munkavállalással szeretnénk foglalkoztatni pár munkavállalót gépi varró munkakörben, a hölgyek otthon tartózkodnak beteg gyermekeik miatt. Lehet-e foglalkoztatni alkalmi munkavállalással őket, ha munkaszerződést kötnénk, melybe belefoglalnánk, hogy a munkavégzés helye a munkavállaló lakcíme? Rendelkeznek varrógéppel otthonukban, így otthon is el tudnák végezni a munkát. Az ezzel járó költségekről (varrógépkopás, áram) külön pontban meg lehet állapodni a munkaszerződésben, vagy érdemesebb belekalkulálni az órabérükbe?
Részlet a válaszából: […] ...ha az utóbbihoz a munkáltatóelőzetesen hozzájárult (Mt. 153. §). Vagyis a költségtérítést a munkabéren -mely az elvégzett munka ellenértéke – felül kell megállapítani ez esetben is.Ez esetben szigorúbbak a munkáltatót terhelő munkavédelmielőírások is. Az Mvt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyszerűsített foglalkoztatás és ápolási díj

Kérdés: Ápolási díjban részesülőt lehet-e foglalkoztatni egyidejűleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...j) pontja alapjánkeresőtevékenység, ha a Szoctv. másként nem rendelkezik: minden olyanmunkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár. Kivéve a tiszteletdíjalapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezőlegkisebb munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Megváltozott munkaképességűek – foglalkoztatásuk támogatásának uniós szabályai

Kérdés: Nonprofit cégünk több éve megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. Tavaly beruházási célból munkahely-korszerűsítésre és -bővítésre pályáztunk, és el is nyertünk a támogatást. Ezt a támogatási szerződés alapján az általános csoportmentességi rendelet szabályai szerint használhatjuk fel, kivéve ha a támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek. Mit tartalmaz az általános csoportmentességi rendelet, és mit jelent pontosan, hogy gazdasági tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...v) pontja alapján a 6/1996. MüM rendelet alkalmazásábangazdasági tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek folytatásaellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi. A Gt. 4. §-ának (3)bekezdése alapján a nonprofit gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Rendes szabadság megváltása pénzben

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
Részlet a válaszából: […] ...arra nincsen mód. Ha a munkáltató az esedékesség évében ki nem adottrendes szabadságot pénzben váltja meg, függetlenül attól, hogy annakellenértékét a törvény alapján a szabadság idejére járó távolléti díjnálkedvezőbb számítási módszer segítségével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
Részlet a válaszából: […] ...annál, mint ami amunkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabértköteles visszafizetni. A többletszabadság ellenértéke mint jogalap nélkülkifizetett munkabér követelhető vissza. A jogalap nélkül kifizetett munkabérrelkapcsolatban az Mt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Önkéntes tevékenység – kell-e munkavállalási engedély

Kérdés: Alapítványunk széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, egy kanadai testvérszervezetünk önkéntesei segítenének egy közösségi ház felújításában, a kanadai fiatalok legfeljebb mennyi időre jöhetnek Magyarországra? Kell-e foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedélyt kérni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján minden olyan jogviszony minősülhet, amelyben ajogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztatórészére ellenérték fejében végzett munka. Figyelemmel arra, hogy a közérdekűönkéntes tevékenység lényege éppen az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Rokon a szüreten – idénymunka vagy szívességi munka?

Kérdés: Mezőgazdasági termelő vagyok, a mezőgazdasági idénymunkák keretében (pl. szüret) főállásban más munkáltatónál foglalkoztatott családtagjaim (nagykorú gyermekem, feleségem) segítségét igénybe vehetem-e? Családtagom ez időre a munkáltatójánál szabadságon lenne, vagy hétvégén látná el ezt a feladatot. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ez esetben a családtagra vonatkozik-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya, ha igen, hogyan kell a termelőnek szabályszerűen eljárni? Be kell-e jelenteni a családtagot foglalkoztatottként, különösen úgy, hogy a családtag ezért a feladatért bérre és egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt?
Részlet a válaszából: […] ...keretében felmerülő feladatok ellátásában, szívességi munkavégzésvalósul meg. Ennek alapvető jellemzője, hogy az ellenérték nélkül,segítségképpen zajlik, és családi köteléken, rokoni kapcsolaton alapul,ellentétben a munkaviszonnyal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
1
17
18
19
22