Kollektív szerződések felülvizsgálata és a munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?
Részlet a válaszából: […]  2011. július 19-én került kihirdetésre a Mód-tv., amelymódosítja az Mt. több rendelkezését, így 2011. december 1-jei hatállyal amunkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok egy részét is. Az Mt. 2011. december1-jén hatályba lépő egyik rendelkezése szerint az Mt. XI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönzött munkavállalók esetében általános szabály, hogykizárólag a kölcsönvevőnél foglalkoztathatók, más munkáltatónál történőmunkavégzésre nem vehetők igénybe [Mt. 193/D. § (5) bek.]. A kölcsönzöttmunkavállalók tehát eleve csak akkor foglalkoztathatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Magasabb vezetők szabadságának megállapítása

Kérdés: Hatályon kívül helyezték a Kjt.-nek azt a rendelkezését, amely a vezetők szabadságának megállapításáról rendelkezik. Hogyan kell a jövőben megállapítani a vezetőket megillető szabadságot, illetve megállapíthatunk-e nekik egyáltalán szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A 11/2011. AB határozat 2011. május 31. napjával valóbanhatályon kívül helyezte a Kjt. 57/B. § (1) és (2) bekezdését (lásd erről még az1029. számú kérdést!) Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjt. 55. §-aszerint a vezető és a magasabb vezető beosztású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] A két szabály együttes értelmezése adja meg a választ. Azegyik a Csjt. 21. §-a, mely szerint a GYES-ben részesülő személykeresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladóidőtartamban folytathat, ha a munkavégzés nem az otthonában történik. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kormánytisztviselői jogviszony mellett további teljes munkaidős jogviszony?

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. alapján a kormánytisztviselői jogviszonyban isalkalmazni szükséges a Ktv.-nek a köztisztviselők munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyai összeférhetetlenségére irányadó rendelkezéseit (21-22. §). A Ktv.szerint a kormánytisztviselő – a tudományos, oktatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal kapcsolatban – a munkaviszony létesítésétmegelőző eljárásban is – az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani(Mt. 5. §). E követelmény sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató amunkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság 2010. 224. határozatában hasonló ügybenkimondta: "a prémiumévek program keretében foglalkoztatott köztisztviselőnek azönkéntes nyugdíjpénztári támogatásból való kizárása az egyenlő bánásmódkövetelményét nem sérti". A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. az iskolai rendszerű képzésben (pl. a főiskolaiképzésben) részt vevő munkavállalónak alanyi jogon biztosít szabadidőt atanulmányok folytatásához. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint ekkor amunkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Egyszerűsített foglalkoztatás – "maximumbér"?

Kérdés: Az egyszerű foglalkoztatással alkalmazott alkalmi munkavállalónak (teljes munkaidőben) mennyi bér fizethető? Csak a minimálbér vagy több?
Részlet a válaszából: […] Az Efo.tv. mögöttes jogszabálya az Mt. Az Efo.tv. 4. § (1)bekezdése szerint egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesítettmunkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantáltbérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo.tv-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

EU-kékkártya alapján ki foglalkoztatható Magyarországon?

Kérdés: A sajtóból értesültünk róla, hogy a magas képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára egységesen EU-kékkártyát állítanak ki, akik e kártya birtokában jogosultak a tagállamokon belüli tartózkodásra és munkavállalásra. Magyarországon ez milyen személyi körre vonatkozik? Mik a kártya kiváltásának előnyei?
Részlet a válaszából: […] Az EK irányelv alapján az EU-kékkártya harmadik országbeliállampolgároknak három hónapnál hosszabb időtartamra, magas szintű képzettségetigénylő munkavállalás céljából adható ki. Ilyen munkavállalás az irányelvalapján, ha a munkavállaló rendelkezik felsőfokú szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
1
13
14
15
17