Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […]  Nem beszélhetünk elbocsátásról (munkáltatói felmondásról),ha a felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. Ebben az esetbenugyanis a közös megegyezésről szóló dokumentum elvileg mindkét fél egybehangzóés kölcsönös akaratát tükrözi, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Bár klinikánkon a leterheltség miatt nincs lehetőség a szabadságok kiadására, a közalkalmazottak (orvosok, ápolónők) jogviszonyának esetleges megszűnése esetén arra sincs pénze a klinikának, hogy a szabadságmegváltást kifizesse. Mivel a belső ellenőrzés a jogszerű működést is megkívánja, ezért most mindenkivel aláíratnak egy papírt, hogy az éves szabadságának meghatározott részéről – esetemben 20 munkanapról – lemond. Érvényes ez?
Részlet a válaszából: […]  A közalkalmazottakra a jogokról való lemondás tekintetébenaz Mt. szabályait kell alkalmazni. Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése szerint "amunkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előrenem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Közalkalmazotti vezetői szabadságok

Kérdés: Közoktatási intézményben magasabb vezető beosztású közalkalmazott szabadsága a Kjt. 57. § és 58. § alapján hogyan alakul és milyen időszak vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  2011. május 31-ig a Kjt. úgy rendelkezett, hogy a magasabbvezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottat 35, illetve 30 munkanapalapszabadság illeti meg. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 11/2011. (III.9.) számú határozatában 2011. május 31-ével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Nem vagyoni kártérítés igénylése munkaügyi perben

Kérdés: Társaságunkkal szemben munkaügyi per van folyamatban, melyben a munkavállaló kereseti követelésként nem vagyoni kár iránt is igényt nyújtott be. Véleményük szerint a munkaügyi bíróság hogyan foglalna állást az ügyben, ha a nem vagyoni kárt járadékként igényelnék a több tízmilliós vagyoni kárigény mellett?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 177. §-a szerint a munkáltató köteles amunkavállalónak az elmaradt jövedelmet, a dologi kárát, a sérelemmel, illetveennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit megtéríteni, sezen túlmenően meg kell térítenie a nem vagyoni kárát is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Munkaviszony létesítése esetén a cukorbetegség kizáró ok?

Kérdés: Kötetlen, hektikus munkavégzéssel járó munkakörbe keresünk munkaerőt. A munkakör előző betöltője azért távozott, mert cukorbeteg lett, és a betegségből eredő, szabályozott étkezés, inzulinbeadás mellett nem tudta vállalni a további munkát. Kérdésünk, hogy a munkaerő-felvételkor rákérdezhetünk-e az esetleges meglévő cukorbetegségre?
Részlet a válaszából: […]  Tekintve, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapjántilos a leendő munkavállalók között különbséget tenni a testi fogyatékosság,illetőleg egészségi állapot szerint, a munkáltató ezért nem kérdezhet rá olyan,az egészségi állapottal kapcsolatos tényekre, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kollektív szerződések felülvizsgálata és a munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?
Részlet a válaszából: […]  2011. július 19-én került kihirdetésre a Mód-tv., amelymódosítja az Mt. több rendelkezését, így 2011. december 1-jei hatállyal amunkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok egy részét is. Az Mt. 2011. december1-jén hatályba lépő egyik rendelkezése szerint az Mt. XI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönzött munkavállalók esetében általános szabály, hogykizárólag a kölcsönvevőnél foglalkoztathatók, más munkáltatónál történőmunkavégzésre nem vehetők igénybe [Mt. 193/D. § (5) bek.]. A kölcsönzöttmunkavállalók tehát eleve csak akkor foglalkoztathatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Magasabb vezetők szabadságának megállapítása

Kérdés: Hatályon kívül helyezték a Kjt.-nek azt a rendelkezését, amely a vezetők szabadságának megállapításáról rendelkezik. Hogyan kell a jövőben megállapítani a vezetőket megillető szabadságot, illetve megállapíthatunk-e nekik egyáltalán szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A 11/2011. AB határozat 2011. május 31. napjával valóbanhatályon kívül helyezte a Kjt. 57/B. § (1) és (2) bekezdését (lásd erről még az1029. számú kérdést!) Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjt. 55. §-aszerint a vezető és a magasabb vezető beosztású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] A két szabály együttes értelmezése adja meg a választ. Azegyik a Csjt. 21. §-a, mely szerint a GYES-ben részesülő személykeresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladóidőtartamban folytathat, ha a munkavégzés nem az otthonában történik. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kormánytisztviselői jogviszony mellett további teljes munkaidős jogviszony?

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. alapján a kormánytisztviselői jogviszonyban isalkalmazni szükséges a Ktv.-nek a köztisztviselők munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyai összeférhetetlenségére irányadó rendelkezéseit (21-22. §). A Ktv.szerint a kormánytisztviselő – a tudományos, oktatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
13
14
15
17