Pályázati eljárás érvénytelensége

Kérdés: A Kjt. 20/A. § (6) bekezdése szerint magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a beadási határidő lejártát követő 21 napon belül legalább 3 tagú bizottság hallgatja meg. Ha a bizottság egyáltalán nem hallgatja meg a pályázókat, akkor ez a tény érvényteleníti a pályázatot és a vezetői megbízást? Ha az írásos anyag alapján a meghallgatásnak nincs szakmai relevanciája, akkor is be kell hívni meghallgatásra minden pályázót? Végül, akit nem hívtak be, az jogorvoslatért bírósághoz fordulhat, és megvétóztathatja a megbízás érvényességét?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20/A. § (6) bekezdése szerint jogszabály eltérőrendelkezése hiányában a Kjt. 23. § (2) bekezdése szerinti magasabb vezetőimunkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázatihatáridő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] Előzetesen az vetődik fel, vajon a külföldi cégmagyarországi fióktelepénél foglalkoztatott munkavállalók mely munkáltatóvalállnak munkaviszonyban. A Fióktelep tv. 18. § (2) bekezdése értelmében afióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76. § (5) bekezdése szerint: "A feleknek amunkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében,munkakörében, illetve munkavégzési helyében". Az Mt. 78/A. § értelmében "Amunkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Fizetési fokozat – külföldi sorkatonai szolgálat beszámítása?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk még román állampolgárként 1985. július és 1987. november között sorkatonai szolgálatot teljesített Romániában. Nem tudjuk eldönteni, hogy a román állampolgárként teljesített sorkatonai szolgálatának ideje beszámítható-e a fizetési fokozatába?
Részlet a válaszából: […] 2007. január 1-jétől Románia EU-tagállam lett, így hazánk ésRománia között érvényesülnie kell a közösségi alapelveknek. Ennek megfelelően,a két ország kapcsolatában is irányadó a munkavállalóknak a Közösségen belüliszabad mozgásáról szóló EGK rendelet. A 7. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Közalkalmazott pótszabadsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk sérelmezi, hogy – miután csak kinevezése előtt nem sokkal szerezte meg a mostani munkaköréhez szükséges képesítését korábbi munkaviszonya alatt – alacsonyabb fizetési fokozata folytán kevesebb a pótszabadsága, mint a vele azonos munkakört betöltő, a képesítéssel régebben rendelkező kollégáinak. Szerinte ez a megkülönböztetés alkotmányellenes is, mert munkaviszonyban az életkora alapján hosszabb tartamú alapszabadsággal rendelkezne, mint amennyi közalkalmazottként együttesen az alap- és pótszabadsága. Alapos-e munkatársunk panasza? Az eltérés miatt ugyanis az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kíván fordulni.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottat megillető pótszabadság mértékét a Kjt.57. § (1) bekezdése értelmében a fizetési fokozat határozza meg. Aközalkalmazottnak a jogviszonyban eltöltött ideje után pótszabadság jár,melynek mértéke megegyezik a fizetési fokozat számával (kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Cafeteriajuttatások részmunkaidő esetén

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a cafeteria-rendszerben a munkavállalónak járó szolgáltatások, kedvezmények értéke jogszerűen csökkenthető a munkaidő változásának arányában? Ugyanakkor megállapodhatnak-e ettől eltérően a felek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. cafeteria-rendszerben járó juttatások feltételeit amunkáltató vagy kollektív szerződés állapítja meg az Mt. 165. § alapján. Atörvényhely szerint a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Egyenlő bánásmód – a jogviszony megszüntetésekor

Kérdés: Tavasszal közszolgálati jogviszonyt létesítettem határozott időre, hat hónapos próbaidővel. Miután nyár közepén bejelentettem a kirendeltségvezetőmnek, hogy várandós vagyok, megromlott a munkahelyi légkör, és többé nem kaptam érdemi munkát. Október 1-jétől a próbaidő alatt megszüntették a közszolgálati jogviszonyomat. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Ktv. szerint a próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkáltató, mégis úgy érzem, hogy jogszerűtlenül jártak el velem szemben. Érdemes eljárást kezdeményeznem?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlő bánásmód követelményét a magyar jogrendszerbenátfogó jelleggel az Ebktv. szabályozza, amely a közszolgálati jogviszonyravonatkozó, az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos részletesszabályokat is tartalmazza. Az Ebktv. 8. § l) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés ellenértéke a munkabér. A munkabérmeghatározható teljesítménybérként is (Mt. 143. §). A munkabért – jogszabályeltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kellmegállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] A munkabér rendeltetése szerint az elvégzett munkaellenértéke. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét az Mt. 142/A. §-arögzíti, ennek alapján az egyenlő értékű munka díjazásának meghatározása során– ide kell érteni a béremelést is – az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Nyugdíjas munkavállalóknak járó szociális juttatások

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 142/A. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azegyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározásasorán az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Annak megállapításaérdekében, hogy az összehasonlított munkák egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
14
15
16