Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...napi munkaidőt, hanem az adott napra érvényes munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan teljesített időre rendelkezik emelt díjazásról. Például, az általános teljes munkaidőben, napi nyolc órában dolgozó munkavállaló egy adott napra hat órára van beosztva...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Versenytilalom kölcsönzött munkavállalónál

Kérdés: Jogszerű lehet-e egy olyan megállapodás a munkaerő-kölcsönzővel, hogy a társaságunk számára kikölcsönzött munkavállalókat, az adott munkavállaló kölcsönzésének megszűnését, sőt a kölcsönzési szerződés megszűnését követően sem jogosult a konkurenciához kikölcsönözni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő, illetve amely alapján a munkavállalónak a kölcsönbe adó javára díjazást kell fizetni a kölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítésért [Mt. 216. § (3) bek.]. Csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon.Ami a be nem osztott munkaidő díjazását illeti, a törvény szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Életkoron alapuló diszkrimináció és a fiataloknak járó pótszabadság

Kérdés: A vállalat keresi azokat a lehetőségeket, hogy a béren túl milyen dolgozói juttatásokkal tudja a munkavállalóit megtartani. Van-e arra lehetőség, hogy a fiatal munkavállalókat, akik a létszám majd egyharmadát jelentik (és különböző munkakörökben vannak foglalkoztatva), bizonyos kor alatt, a többségi állami tulajdonban lévő vállalat pótszabadságban részesítse? Ez az intézkedés nem sérti-e az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit? Ha igen, milyen lehetőségek vannak egy hasonló kezdeményezés kivitelezésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...életkori csoportjai közötti egyensúly fenntartása jogszerűnek minősülhetnek (lásd például az Európai Bíróság bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatos esetét, C 286/12.). Véleményünk szerint a kérdés szerinti, tervezett intézkedésnek ezért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Beosztástól eltérő munkavégzés díjazása

Kérdés: Egy munkavállaló két műszakos munkarendben dolgozik. Pénteki napon 22:00-6:00 volt a munkaidő-beosztása, viszont elrendeltek részére túlórát, tovább kellett maradni szombaton még délelőtt 10:00-ig. Ebben az esetben a plusz négy órára 100%-os pótlék jár részére? (A cégnél nincsen munkaidőkeret.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Munkaidőkeret hiányában a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, amely értelmében a munkanapok a hétköznapok, és a hétvégi napok (szombat és vasárnap) a heti két pihenőnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Figyelemmel a két műszakos beosztás logikájára, a munkáltatónál a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Havibéres munkavállaló "fizetett ünnepének" számfejtése

Kérdés: Ha egy havidíjas munkavállaló bruttó bére 200 000 Ft, akkor, ha egész novemberben szabadságon van, a bérét 23-mal osztom el és 22-vel szorzom? Mivel ünnepet nem számfejtünk a havidíjas dolgozónak, így nem jön ki a bruttó havidíja. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése szerint így kellene számfejteni, ha jól értem?!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...146. § (3) bek. d) pont]; a havibéres munkavállalóról a törvény külön nem szól. Mivel azonban a munkaszüneti nap miatt kiesett időre díjazás a munkavállalót (ebben az értelmezés egységes) megilleti, és a havibéres munkavállalónak a havi alapbére a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nincs lehetőség arra, hogy a munkáltatót az Ön által megjelölt mértékű béremelésre kötelezze.Megjegyzendő viszont, hogy mivel a munka díjazásával kapcsolatban is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, az egyenlő értékű munkáért pedig egyenlő bér jár...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Munkaszüneti napon a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzést teljesítő munkavállaló rendes munkaidőben is foglalkoztatható [Mt. 102. § (2) bek.]. A munkaszüneti napi munkavégzésnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Tanú részére fizetett munkabér költségének viselése

Kérdés: A bírósági tanúként idézett dolgozó távolléti díját a munkáltatónak kitől kell igényelnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...más eljárási szerepben, vagy – jellemzően – tanúként is részt vehet az eljárásban; a mentesülés ettől függetlenül megilleti. Díjazás ugyanakkor csak abban az esetben jár, ha tanúként hallgatják meg [Mt. 146. § (3) bek. c) pont], ilyenkor távolléti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Az egyik területünkön az alábbi munkarendet vezetjük be, amelyben az érintett munkatársaink délelőtti, délutáni, éjszakai műszakok forgásában fognak dolgozni. Minden munkarendben el kell dönteni, hogy a hét mikortól indul. Ha a hét kezdetét hétfő 06:00 órára hirdetem meg ebben a munkarendben, akkor az éjszakai műszakban vasárnapra meg kell fizetni a pihenőnapra járó pótlékot, valamint a vasárnapi pótlékot is? Ha a hét kezdetét vasárnap 22:00 órára teszem, akkor viszont a csütörtök 06:00 órakor lejár a "munkahét", ezért mind a két péntekre (délelőtti és délutáni műszakokban is) meg kell fizetni a pihenőnapi rendkívüli munkára járó pótlékot, azaz 100% + 100%-ot? Helyes a következtetésem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A péntek éjszakai műszak 22:00 utáni munkavégzése így szintén pihenőnapi munkavégzés lesz a munkavállaló számára, a korábban írt díjazási szabályok mellett. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a munkavállalók ne csak hétvégén, hanem hétköznap kapják meg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.
1
…
40
41
42
…
103