979 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet január 1-jétől hatályos 15. §-ának (10) bekezdése rendelkezik a kisgyermeknevelők helyettesítési pótlékáról. Ajogszabály alapján helyettesítési pótlék illeti meg a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az illetmény 30%-a. A pótlék elszámolása egész napra vonatkozik (a csoportban töltött idő 7 órára), vagy csak arra az időszakra, amikor együtt látnák el a feladatokat?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, amennyiben a munkavállaló igénybe kívánja venni az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerinti lehetőséget (nyugdíjazás nők 40-nel), milyen szabályozás vonatkozik rá? Az Mt. alapján a felmondási idő 30+60 nap. 2021. augusztus 1. napján éri el a szükséges szolgálati időt. Ha a munkáltató a felmondást 2021. május 4-én indítja, helyesen jár-e el? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén az Eszjtv. alapján a 30 napos felmondás vagy a közös megegyezés kivételével milyen lehetősége van a munkavállalónak kérelmezni a jogviszony megszüntetését?

Kérdés: Két munkatársunk 2021. január 1-jétől visszajött dolgozni gyermekgondozási szabadságról. Az egyik a szülés előtt 8 órás, a másik 6 órás napi munkaidőben volt foglalkoztatva. Visszatérésükkel, megállapodás szerint, napi 4, illetve 2 órás munkaidőben történik alkalmazásuk. Mind a két dolgozó elszámolása havibéres. Munkába állásuk előtt a ki nem vett fizetett szabadságukat, amely még a 8, illetve 6 óra/nap munkaviszonyukra való tekintettel keletkezett, melyik alapbérrel kell számfejteni, 8 vagy 4 óra, illetve 6 vagy 2 óra?

Kérdés: Jól tudjuk, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabéres munkavállalót abban az esetben is távolléti díj illeti meg az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon, ha munkavégzésre be van osztva, vagyis a távolléti díj független a beosztástól?

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló 2020. október hónapban 21 munkanapon végez munkát, és van egy hétköznapra eső munkaszüneti napja is. Cégünknél a munkaszüneti nap munkanapnak minősül, ezzel növelt a havi kötelező óraszám is (pl. 2020. októberben nem 168, hanem 176 óra). A munkaszüneti nap távolléti díjjal kerül elszámolásra. Helyesen állapítottuk meg a ledolgozandó óraszámot? Ha nem, és a munkaszüneti nap nem minősül munkanapnak, akkor egy órabéres dolgozó, aki munkaszüneti napon pihenőnapra van beosztva, milyen díjazásra jogosult?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. 2021. március 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyból egészségügyi szolgálati jogviszonyba kerülünk. Egyik közalkalmazottunk 2021. március 4-én éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Milyen lehetősége van a munkavállalónknak jogviszonya megszüntetésére a nyugdíjba vonulás miatt (közalkalmazottként, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyosként)?

Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?

Kérdés: A Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik önkormányzati intézményünket 2020. szeptember 30. napjával megszüntettük, és az intézmény által ellátott közfeladatot az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vette át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ebben az esetben az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. szeptember 30. napjával megszűnt, a megszüntetést követő nappal az új munkáltatónál pedig munkaviszony létesült. A Kjt. 25/A. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint az átadó és átvevő munkáltató az átadást megelőző 30 nappal korábban – azaz 2020. augusztus 31-e előtt – a közalkalmazottak részére a szükséges tájékoztatást írásban megadta, az érintettek a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot megkapták. Ezt követően az intézmény három közalkalmazottja 2020. szeptember 28. napján írásbeli kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, és lemondással kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, valamint a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, tekintettel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. Az új munkáltatóval a munkaszerződést egyikőjük sem kötötte már meg. A Kjt. 28. §-a szerint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, illetve a lemondási idő két hónap, és ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkáltató megállapította, hogy az intézmény szeptember 30-án megszűnik, amiről a három személy is tudomással bírt, ezért részükre felmentési időt, illetve az erre az időszakra járó távolléti díjat nem állapította meg. A fentiek alapján szeptember 29-e után érvényesíthető lett volna-e a lemondási idő, illetve a lemondási időre járó távolléti díj?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöl a munkáltatóval írásban (már nem próbaidős), azonban az indokolást nem tartalmaz, vagy ha tartalmaz is, az nem felel meg az Mt. 78. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak (pl. munkatársakkal való konfliktus az indok), akkor milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a munkaviszony-megszüntetés jogcímének tisztázása érdekében, ha a bírósági eljárást szeretné elkerülni? Tekintheti-e ezt ettől függetlenül egy azonnali hatályú felmondásnak azzal, hogy az Mt. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyja? Vagy elutasítja az azonnali hatályú felmondást, és a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek veszi? Van-e lehetőség ez utóbbi megoldásra akkor is, ha a munkáltató nem kívánja megfizettetni a 84. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat?

Kérdés: Közalkalmazottaink hozzájárultak a Módtv. szerinti, Mt. hatálya alatti tovább-foglalkoztatásukhoz. A nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, eddig azonban nem kívántak vele élni. Mivel 2020. november 1. napjával a munkaviszony mellett "büntetlenül" igényelhetik a nyugdíjazást, a jogviszonyuk megszüntetését 2020. október 31. napjával kérnék. Így végkielégítést kapnának, 2020. november 1. után pedig a nyugdíj folyósítása mellett újra visszajönnének dolgozni. Jár-e így részükre a végkielégítés, mivel ők kérik a jogviszony megszüntetését? Módosíthatják-e a hozzájáruló nyilatkozatot, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony, amely alapján jár-e részükre a végkielégítés? Mivel hozzájárultak a továbbfoglalkoztatáshoz, ez esetben nekik kell indítványozni a jogviszony megszüntetését felmentéssel vagy közös megegyezéssel? Melyen ellátásra lehetnek így jogosultak (felmentési idő, végkielégítés)?