Felelősség a munkahelyre – szabadidős tevékenység során – bevitt dolgokért

Kérdés: Többféle módon támogatjuk a munkavállalóink közösségi szerveződését, így a cégvezetés döntése értelmében lehetőség van arra is, hogy különböző rendezvényeket (pl. vallási összejövetel, filmklub stb.) tartsanak a munkavállalók egyes kijelölt helyiségekben, természetesen csak munkaidőn kívül. Az egyik munkavállalónak egy ilyen rendezvényen ellopták a táskáját. Ilyen esetben munkáltatóként felelősek vagyunk az ehhez hasonló károkért?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. A munkáltatót ugyanilyen alapon terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért [Mt. 168. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaviszony-létesítési feltétel – a leltárfelelősségi megállapodás megkötése

Kérdés: Munkavállaló alkalmazásának feltétele lehet-e a leltárfelelősség vállalása? Amennyiben igen, akkor a munkáltatónak van arra lehetősége, hogy arra hivatkozással szüntesse meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, hogy az adott munkakört olyan munkavállalóval szándékozik betölteni a továbbiakban, aki a vele meghatározott tartalom szerinti leltárfelelősségi megállapodást köt? Álláspontunk szerint ilyen esetben "minőségi cseréről" lenne szó. Azt is szeretnénk tudni, hogy arra van-e lehetőség, hogy ha egy munkavállaló munkakörét a felek közös megegyezéssel kívánják módosítani, akkor a munkáltató az új munkakör vonatkozásában írja elő feltételként a leltárfelelősség vállalását? Ezen túlmenően abban is kérjük állásfoglalásukat, hogy amennyiben a munkáltató jogszerűen szabhatja feltételként a leltárfelelősség vállalását a jogviszony létesítéséhez, akkor mi a jogi helyzet, ha a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást az Mt. 184. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondja? Ez lehet felmondás jogszerű indoka?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaviszony létesítésének feltételéül szabhatja, hogy bizonyos munkakör betöltéséhez leltárfelelősségi megállapodás megkötése szükséges. Tipikusan ilyen lehet például a raktáros munkakör. Ugyanakkor, ha a munkáltató ilyen követelményt nem támasztott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Felmondási jog korlátozásának érvényessége

Kérdés: Az Mt. 65. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Érvényes a felek megállapodása, ha az csak az egyik felet (vagy a munkavállalót, vagy a munkáltatót) köti?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban akként rendelkezik, hogy a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (2) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a törvény nem tartalmaz kifejezett korlátozást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.
Kapcsolódó címkék:    

Vezető helyettesének meghatározása

Kérdés: Társaságunknál egyszemélyi ügyvezetés működik, az ügyvezetőt a menedzsment támogatja. A menedzsmenttagok saját területükön szervezik a cég működését, e körben javaslatot tesznek a munkatársak személyére, szerződéseket készítenek elő, tárgyalásokat folytatnak, és az ügyvezető távolléte esetén együttes aláírási joggal szerződést is köthetnek, de csak halaszthatatlan esetekben. Egyébként cégjegyzési joguk nincs, a cégnyilvántartásba nincsenek bejegyezve. Munkaszerződésük szerint nem minősülnek vezetőnek, de lehetnek a törvény erejénél fogva azok?
Részlet a válaszából: […] Vezetők esetében három kategória különböztethető meg. A vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője (első számú vezető). Ugyanígy, a törvény erejénél fogva vezetőnek minősül az első számú vezető helyettese, aki annak közvetlen irányítása alatt áll, és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Gazdálkodás eredményéhez kötött prémium

Kérdés: Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.
Részlet a válaszából: […] A prémium meghatározott feladat teljesítéséért jár, amelyet a munkavállalónak a munkaviszonya keretében vagy arra tekintettel kell teljesítenie ahhoz, hogy arra jogot szerezzen. A prémium egy előzetesen megállapított juttatás, ami tehát egy jövőbeni feltétel (feladat, eredmény)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:    

Büntetőeljárás a közalkalmazottal szemben

Kérdés: Közalkalmazottunkkal szemben büntetőeljárás van folyamatban. Az intézmény vezetője szeretne minél előbb "megszabadulni tőle". Mit kell ennek érdekében tennie?
Részlet a válaszából: […] A büntetőeljárás tárgya a kérdés tekintetében kétféle lehet. Egyrészt, ha az elkövetett cselekmény olyan, ami egyúttal a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős megszegését is megvalósítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak – betegséggel indokolva

Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka lehet a munkavállaló egészségbeli képességének hiánya, egészségbeli alkalmatlansága [Mt. 66. § (2) bek.]. Ehhez azonban az szükséges, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleményében megállapítsa, a munkavállaló munkaköre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú, alapbérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Központi és vállalati szintű üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Központi üzemi tanács, illetve vállalati szintű üzemi tanács alakításánál milyen mértékű munkaidő-kedvezmény illeti meg a delegált tagokat havonta?
Részlet a válaszából: […] Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját pedig tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg [Mt. 260. § (1) bek.]. Az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hozhatnak létre, amelybe legfeljebb 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Létszámcsökkentés munkavállalók felvételét követően

Kérdés: Egy kereskedelmi vállalatnál dolgoztam közel két évig, a munkáltatóm azonban felmondott nekem, arra hivatkozva, hogy a cégnél létszámcsökkentést kell végrehajtani. Rajtam kívül másnak is megszüntette a munkaviszonyát. Azt viszont nagyon furcsának találom, hogy most hirtelen csökkenteni kellett a létszámot, mivel a múlt hónapban hét új embert is felvett ugyanerre a munkakörre, melyet én is elláttam. Ilyen esetben alappal hivatkozhat a munkáltató létszámcsökkentésre? Fontolgatom, hogy keresetet indítok, mert szerintem ez nem volt jogszerű. Sikeresen perelhetem emiatt a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. A létszámcsökkentés mint felmondási ok a munkáltató működésével összefüggő indokok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
10
11
12
21